Magyar Nyelv 1976/4. [antikvár]

Részlet:"A nyelvtudomány művelői előtt régóta fölismert tény, hogy a nyelvet nem lehet csak a saját mivoltában, mintegy grammatikai elvontsággal szemlélni, mert annak problematikája mind fejlődésében, mind működésében megannyi szoros szállal kapcsolódik az emberhez, pontosabban az emberi közösséghez, a társadalomhoz, amely a nyelvet megteremti, folyamatosan formálja és használja. E felismerés tagadhatatlanul jelen volt már az újgrammatikusok felfogásában, akik a nyelvfejlődés okait és lefolyását fürkészve társadalmi tényezőket is igyekeztek figyelembe venni. Ha nem is mindenben helytálló különválasztásokkal, de e nézőpont is erősen belejátszott Saussure langue" és parole" meg belső nyelvészet" és külső nyelvészet" felfogásába. A nyelvhasználat társadalmi problematikája még határozottabb vonásokkal rajzolódott ki a klasszikus nyelvtudományi irányzatok nyelvszociológiai ágazatában, elsősorban a meillet-féle iskolában, majd a modern irányzatok talaján kisarjadt szociolingvisztikában. E fokozódó törekvések ellenére is az az ember benyomása, hogy e témakör a nyelvtudomány egészében még mindig nem kapja meg a jelentőségéhez mért szerepet. Legalábbis a különféle részközelítések eleddig nem ötvöződtek egységes rendszerré, s a nyelvészet egyes ágazataiban általában sincs a szükséges súllyal jelen a mindenkori nyelvhasználat társadalmi meghatározottságának kérdése; sőt egyes iskolák, irányzatok a nyelv egzakt szemléletével még inkább távolodtak a nyelv társadalmi funkciójának vizsgálatától. A nyelvészet e tekintetben való bizonyos zártsága, nem egészen helyesen értelmezett egzaktsága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a szükségesnél gyakran kisebb figyelemre méltatja a nyelv és a nyelvhasználat társadalmi alapjait, hogy látásmódjában nem kap elegendő súlyt a nyelvi jelenségek mögött ott levő, azokat meghatározó társadalmi problematika. Még jobban hiányolható, hogy nézőpontunkból meglehetősen kiesik a társadalmi magatartás és a nyelvi magatartás kölcsönös összefüggése és meghatározottsága, vagyis az a kérdéskör, hogy nemcsak a társadalom mindenkori helyzete, anyagi és szellemi műveltsége, gondolkodásmódja, világnézete, erkölcsi és politikai magatartása stb. befolyásolja a nyelv mindenkori állapotát és használatának módjait, hanem fordított hatásrendszer is érvényesül: a nyelvi magatartás maga is visszahat a társadalom eszmevilágára és cselekvési rendszerére. Pedig a téma e vonatkozásának különösen a nevelés, a tudat- és magatartás-formálás tekintetében nyilvánvalóan elsőrendű és általános társadalmi jelentősége van."