Magyar Nyelv 1989. március [antikvár]

MAGYAR NYELVLXXXV. Ém1989. MÁRCIUSÍTsZÁMA wolfenbütteli magyarnémet szójegyzék1.Előző közleményemben (MNy. LXXXIII, 48693) elsősorban a WolfSzj. tematikai, közelebbről művészettörténeti vonatkozásait emeltem ki. Ezért is került oda főcímként a Nyelvtörténet és művészettörténet". E közleményemből is kitetszett, hogy Putaky közlése is, magyarázata is felülvizsgálatra szorul. A paleográfiai vizsgálat számos kérdés tisztázását tette lehetővé. Itt természetesen az előző közleményemben nem említett eseteket említem. Nem lehet vitás, hogy pl. az 54. szópár német tagjának helyes olvasata nem pferrer, hanem pfeffer; a 65., Fütaky szerint megfejtetlen szópár" német tagja, azaz hmjoe 'Heu' ugyanis adatolható korai újfelnémet kori elzászi változat (Martin-Lienhabt i. m. I, 395)'; a szópár magyar tagja sem megfejtetlen: csakis a kérdőjellel közölt Sene 'széna' (vö. széna TESz.) és nem az első helyen említett Oena olvasat a helyes (vö. a kézirat összes 8 grafémáit!). Nem megfejtetlen a 104. sz. szópár sem: ffig 'ízik' niefen (a kérdőjellel közölt mefen olvasat helytelen, hiszen még a MNy.^ gyenge hasonmásán is látszik az i pontja!). Az ízik igére vö. Mollay, NMÉr. 330. Mindez azért tanulságos, mivel az ízik igére eddigi első adataink 1565-ből, ill. 1621-ből származtak. A 100. szópár (jdigel drincken) magyar tagja az iddogál igére tartalmazza az első nyelvtörténeti adatot (eddig: 1585: TESz.). Hasonlóképpen első magyar nyelvtörténeti adatok: wameft (6.) 'bomeszt' (eddig 1620, 1625: Mollay, NMÉr. 20S), pallefth (9.) 'palást' (eddig 1734: TESz.); frímt (50.) 'forint' (eddig 1496-1499: TESz.).FtTTAKYval ellentétben nem megfejtetlen a 64. sz. szópár sem. Német tagjának olvasata Putaky szerint is ditten, ez pedig az alsó-alemann dütten 'weibliohe Brust' többes száma; a magyar szó előtt viszont tisztán látszik az áthúzott gu. Ezért bizonyos, hogy az építőmester informátorának közlése alapján először a *gúhel (o: kübel) 'kebel' szót akarta leírni (vö. köbei 'ua.': ŰMTSz.), az ezután leírt gífce (o: cicse) ennek nyilván a szinonimája (vö. még TESz. csecs a.).E példákból is látszik, hogy az alsó-alemann nyelvjárású, de passzív magyar nyelvi ismeretekkel rendelkező templomépítő mester alsó-alemann gra-fématikával, de hallás után nagyjából fonetikusan jegyezte fel a hallott magyar szókat, amelyek nyelvjárástörténeti és nyelvjárásföldrajzi szempontból is tanulságosak. Ezért elengedhetetlen a szójegyzék alapos paleográfiai vizsgálata.2.A német szókban csak néhány, de általánosan használt és ismert rövidítést alkalmaz. Ezeket biztonsággal lehet feloldani. Ilyenek: byFe = byren (1^); meFe = meren (25., FuTAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); gute morge = giden morgen (43., FtTTAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); erweiffe = erweiffen (55., FujAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); drincLe = drincken (100); hincfe = hincken (101.). Továbbá vatU = vatter (40.), vnfeo = vnfer (41.), vsloFe = verloren (105., Fütaky az első rövidítést