Magyar Nyelv 2005. szeptember [antikvár]

MAGYAR NYELV Cl. ÉVF. 2005. SZEPTEMBER 3. SZÁM Emlékbeszéd Zsirai Miklós rendes tag felett* 1. 2005. szeptember 9-én lesz fél évszázada annak, hogy Zsirai Miklós elhunyt. Halála óta túl vagyunk nemcsak évtizedek során, de nyelvtudományi paradigmaváltásokon, sőt világtörténelmi súlyú és következményű eseményeken is. Az időnek, így a tudománytörténetnek a rostája is bőven rostálhatott - és rostál is: soira hullnak ki a kollektív emlékezetből a tudománytörténet jeles alakjai. Zsirai Miklósról szólván hontl László mégis azt mondhatta: „Az életmű nagy része máris kiállta az idő próbáját. Az elkövetkezendő idők fmnugristái is megbecsült ismeretforrásként fogják lapozgatni Zsirai munkáinak egyre sárguló lapjaif (Megemlékezés a Zsirai-emlékszoba avatásán; Budapest, 2000. november 6.). A visszaemlékezőnek mégis van gondja. Mégpedig azzal, hogy hogyan lehet közel hozni azokat az életművet meghatározó eseményeket és szemléletet, megérteni a személyes döntéseket, amelyek olyan korban zajlottak, születtek és hatottak, amelyben a történelem olykor bizony brutális módon s többször is belegázolt emberi sorsokba, tehát életművekbe is. Hogyan lehet érzékeltetni mindazt, ami az utókor számára már-már hihetetlennek tűnhet akkor is, ha bizonyos korabeli dokumentumokon kívül ma még személyes tapasztalatok hitelesítik a fölidézendő eseményeknek legalább egy részét? Mert valóban, szinte világok választanak el bennünket attól az időtől, amikor Zsirai Miklós megkezdte - életútját meghatározó - egyetemi tanulmányait. Hol van már az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország, hol van Simonyi Zsigmond, akinek Zsirai tanítványa volt? A tudománytörténet elemzőjétől a történeti hűség íratlan szabálya tényszerű számbavételt követel, legyen bánni is ma a véleményünk elmúlt korok értékszemléletéröl, tudományos felfogásáról. Ennek szellemében igyekszem megkeresni a régen lezárt életmű és életút legfontosabb kapcsolódási pontjait, s emlegetem a szokottnál gyakrabban az életút egyes mozzanatait, illetőleg idézem Zsirai saját szavait. (A Zsirai Miklós életéről és munkásságáról tájékoztató írások közül - a bennük közölt tények, adatok és továbbvezető irodalom miatt is - a következőkre hívom föl a figyehnet: PAlS DezsÖ, Zsirai Miklós: MNy. 1959: 317-27; Zsirai Miklós emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából. Szerk. Hajdú Péter. Bp., 1992.; Domokos Áron, Századunk magyar nyelvésze: Zsirai Miklós. Bp., 1992.; KlSS jenő, Zsirai Miklós. Bp., 1995.) 2. Zsirai Miklós 1892. október 10-én született a Sopron megyei, rábaközi Mihályiban jómódú lutheránus földműves szülők első gyermekeként. Az a falusi környezet, amelyben élt, a kisfiút alapvető tapasztalatokkal ruházta föl. A rendszeres, lelkiismeretes * Megemlékezésként elhangzott 2005. április 18-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Megjelenik Zsirai Miklós halálának 50. évfordulójára (1955. szeptember 9.).