Magyar Orvosi Nyelv 2006. augusztus [antikvár]

A Magyar Orvosi Nyelv hatodik évébe érkezett. Minden évfordulón - még ha csak ötéves is - visszatekintünk a történtekre: mit végeztünk, hova jutottunk? Mi is számba vesszük teendőinket, kifejezzük elismerésünket, és köszönetet is mondunk. Örvendetes, hogy a Magyar Orvosi Nyelv köré orvosok, kutatók, nyelvészek, írók, újságírók és más szakemberek sokasága sorakozott fel - talán, mint Ady idejében a Nyugat köré -, mert fontosnak tartják a magyar orvosi nyelv művelését. Tudják, hogy nincs magyar orvostudomány magyar orvosi nyelv nélkül. E szellemi tőke értéke felbecsülhetetlen, s közvetve is kétségtelenül bizonyítja, hogy a nyelv művelése igenis szükséges. A szaknyelvek - beleértve az orvosi nyelvet is - megújulásra szorulnak; Grétsy László szavaival: most a szaknyelvek újításának korát éljük. Felemelő érzés ilyen sok rangos ember együttműködését összefogni, a közös cél irányába terelni. Szavakat nem találok köszönetem, tiszteletem kifejezésére. Nélkülük egy tapodtat sem jutottunk volna előre.