Bővebb ismertető
Részlet.:
A SZERKESZTŐSÉG LEVELESLÁDÁJÁBÓL
Duray Gábor
TISZTELT SZERKESZTŐSÉG!
A múlt héten a közép- és kelet-európai térségben elsőként ültettünk be osztályunkon egy új, szívritmuskeltő kapszulát, amely működésében megfelel a hagyományos pacemakereknek, de elektróda nélkül teljes egészében a szívbe kerül. Mérete a hagyományos eszközökhöz képest hozzávetőleg egytizednyi. Erről sajtóközleményt fog a Honvédkórház kiadni. Itt van a lehetőség arra, hogy ezt az eszközt elkereszteljük. A mellékelt képeket és diasort kérem, hogy nézzék meg. Eddigi legjobb név a szívritmuskeltő kapszula. Egyelőre a kapszula szó helyett nem találtam jobbat.
VÁLASZ
Bősze Péter
A képen kicsiny hengerszerű eszköz látszik vezeték nélkül. Az utóbbi lényeges, mert a szívritmuskeltő (pace maker) elemről, vékony vezetéken kapja az áramot. Az új eszközt az angol irodalomban wireless pace makemek nevezik. A tükörfordítás nem szerencsés. Legegyszerűbb lenne a szívritmushenger vagy a ritmushenger elnevezés: Beültetünk egy ritmushengert.
Gaál Csaba CÍMKERESÉS
A következő kéréssel fordulok a szerkesztőséghez. Mellékelek két oldalt a Sebészet című könyvem készülő 10. kiadásából, amelybe új fejezetet iktatok be saját tollamból. Gondban vagyok egy fogalom elnevezésével, ezért kérek segítséget.
Szolgáltató sebészet
[ ]
A fogalom a német nyelvű irodalomban a „szervizsebészet" (Servicechirurgie) néven most meghonosodó és használatos kifejezés alatt olyan interdiszciplináris sebészeti beavatkozásokat értünk, amelyek gyakran a multimodális daganatkezelések elengedhetetlen elemét jelentik, így például a táplálószonda beültetését vagy a nyirokcsomó (k) eltávolítását. Minthogy hazai viszonyok között az érsebészetben a redoműtéteket „szervizműtéteknek" is nevezik, ezért - a fogalmak egyértelmű elhatárolása érdekében - ajánlatos a továbbiakban „szolgáltató"-sebészetről beszélni. Az ide tartozó beavatkozások csoportjába tartoznak azok az eljárások is, amelyek más szakmák beavatkozásait követően, mint szövődmények jelentkeznek. Az ideggyógyász, a szívgyógyász szempontjából ugyanis fontosabb az alvadásgátlás vagy a ritmuszavar megoldása, mint az alkalmasint azzal összefüggő, csak sebészileg megoldható szövődmény szem előtt tartása.
A könyvfejezet írása közben az újabb ismeretek közlésekor újabb fogalmak merülnek fel. így az ún.futile care kérdése is.
Hogyan lehetne ezt fordítani? Az összefüggés szükségessége miatt közlök egy bekezdést.
A kezelésben ismernünk kell a határokat (1). Ez vonatkozik az intenzívterápia alkalmazásának indikációjára, az orvosilag megvalósítható értelmes cselekvésre, de etikailag is döntő, hogy figyelembe vegyük a beteg akaratát, amely akár megkötheti az orvos kezét. A kérdés felvetése már akkor elkezdődik, amikor döntenünk kell, vajon a beteget elhelyezzük-e az intenzív osztályon (too sick, to benefit). Az ún. „futile care" [magyarul?] elvének alkalmazásakor állást kell foglalnunk az életfenntartó intézkedések jogossága és haszna felől (2). Kétes esetben az interdiszciplináris etikai bizottsághoz lehet fordulni.
VÁLASZ
Bősze Péter
A cím: segítősebészet legyen, így egybeírva, mert fogalom: a sebészi beavatkozások egyik csoportja. A futile care-t meddő kezelésnek fordítanám. Utóbbinál aggályos azonban, hogy félreérthető, hiszen nem a meddőség kezeléséről van szó, jóllehet a meddőségkezelés összetett szó. Sok-sok jelző jutott még eszembe: a hiábavaló, terméketlen vagy a hasztalan nem is tűnt rossznak, és még a kárba veszetten is gondolkodtam (kárba veszett kezelés). A meddő mégis találóbb, tökéletesen fejezi ki, hogy az egész tevékenység meddő, nincs foganatja, értelmetlen. Ha mégis fenntartások maradnak, javaslom a hiábavaló kezelés kifejezést. [Gaál Csaba döntése: hiábavaló kezelés.]
Gulyás Péter
Fájdalommal látom a nyelvi zavart, amely szakmánkon eluralkodott, és a jól bevált, meghonosodott műtét, műtéti, műtétes kifejezések helyébe a sebészet, sebészi kifejezések nyomultak. Mióta szakterületünk a XIX. században a sebészetről (vagy az általános orvoslásról) levált, minden operatív tevékenységet a szülészeti és nőgyógyászati műtét, műtéti, műtétes, műtéttan kifejezésekkel pontosan és nyelvhelyesen ki tudunk fejezni.
Úgy vélem az angol nyelv általános előrenyomulásának egyik részjelenségeként kell értékelnünk a surgery szó szolgai fordítását szakmánkban, a fából vaskarikának ható „nőgyógyászati sebészet", „a kismedencei süllyedés sebészete", „az endometriómák sebészi kezelésében" stb., stb. fordulatokban. Azt gondolom továbbá, hogy az általam előnyben részesített, régen bevált magyar kifejezések még akkor is tökéletesen fedik a mondanivalót, ha a beavatkozás túlmegy a külső-belső női nemi szerveken, és érinti a vizeleti és/vagy a gyomor-bél stb. szervrendszereket. Tehát, ha lehet, maradjunk mi szülész-nőgyógyászok, és ne legyünk az angol nyelv kedvéért sem sebészek, ezután sem.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.