Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:Az amerikai magyarság nyelveValljuk be némi szégyenkezéssel, hogy bizony ritkán jutnak eszünkbe azok a véreink, akik egy félszázaddal előbb tengeren túlra vándoroltak, mert itthoni nincstelenségük örvényéből más kivezető utat nem találtak. Egyik kivándorló hullám a másik után hajózott Amerika felé, megvetették a lábukat, telepeket alkottak, magyar iskolákat szerveztek. Családi körben, templomaikban, újságjaikban ápolták nyelvünket, s ma is több lap jelenik meg odaát, amely ellátja a magyar telepeket magyar nyelvű hírekkel és egyéb olvasnivalóval. Az egyik ilyen újságnak pár évvel ezelőtti néhány példánya a kezembe került, s olvasás közben ötlött föl bennem az a gondolat, hogy vizsgálat alá kellene venni az amerikai magyarság nyelvállapotát.A kérdésre vonatkozólag kevés adatunk van. Csak Spissák Ferenc cikkéről tudok (Magyar Nyelv II, 29), amelyben néhány példát találunk arra, hogy milyen rendkívül nagy mértékben nyomultak be az angol szavak az ottani magyarság nyelvébe. Azóta mér a Magyarosan lapjain látott napvilágot egy figyelmeztetésszerű rövid közlemény (VII, 135). Szerzője, Zsoldos Jenő, átveszi Spissák cikkéből az ott közölt keveréknyelvű angol-magyar párbeszédet, és megjegyzi, hogy jó lenne a kérdéssel bővebben is foglalkozni. Más semmi sincs, pedig éppen ideje lenne az új hazába szakadtak nyelvével egy kissé törődni. A Magyar Nyelv cikkének megjelenése óta már két nemzedék nőtt fel, és ha már akkor hemzsegtek az amerikai magyarok beszélt nyelvében az angol szavak, ma még sokkal rosszabb lehet a helyzet. Erről tesznek nyelvvel foglalkozik, én amerikai újságokból, főleg az apróhirdetésekből gyűjtött angol szavaknak egy kis töredékét szeretném bemutatni s ezzel kiegészíteni az előző cikk tanulságait.