Nyelvtudományi Közlemények LIX. kötet [antikvár]

A Magyar Nyelvészet (Adalékok a magyar nyelvtudomány kialakulásának történetéhez) 1. Hunfalvy Pál, a Magyar Nyelvészetnek, első nyelvtudományi folyóiratunknak megalapítója, Toldy FERENchez, meghitt barátjához fordult az Lj Magyar Muzeum létrehozása ügyében 1850. július 13-án Késmárkról. A levél akkor íródott, amikor Hunfalvy, a szabadságharc összeomlása után való bújdosásában, kegyelmet kapott. Ebben a levélben így vélekedik: ,,Ugye bölcseimi országászatí dolgozatok nincsenek kirekesztve, kivált ha nem a mostani viszonyokat in specie, hanem az emberiség fejlődését in genere tár-gyazzák, mit a gens-d'armerie sem gátol, sem Sina, sem Törökországban? Ha nincsenek, úgy én az Uj Muzeumban »Az igaz arany bullával« fogok beköszönni, — abban az anyagi és szellemi munkának tényezőit és hatását előadván, melyeket tudnunk és bírnunk kell, ha nem akarunk elenyészni" (Akad. Kéziratt.: M. írod. lev. 70).^ Már tíz héttel később, 1850. október. 1-én megindult Toldy Ferenc szerkesztésében az Uj Magyar Muzeum, s megjelent benne vezető helyen a föntebbi levélben jelzett beköszöntő ezzel a címmel: ,,Igaz arany bulla. Intő és búzdító szózat bevezetésül Hunfalvy Páltól". A terjedelmes miinek (1,1—35, — amely 93—120) a nyelvészettel is foglalkozik — bevezető részéből az alábbiakban idézek néhány sort: ,,Mintha az ezernyolcszáznegyvennyolcadik év harmad havától kezdve mostanig aludtunk s nehéz álmot álmodtunk volna; mintha azon édes gondolat, hogy ezentúl széles Magyarországon testvériség, boldogság és szabadság lakozandanak, s béke idelenn s öröm odafenn leend, álomba ringatott volna, melyből most ébredünk! S mire ébredünk? Arra-e, hogy mindenestől meghaljunk? Azt lehetne gondolni, ki a megrémült emberek suttogására hallgat, s nézi a körülötte történő dolgokat is, melyek bizony sokunk előtt inkább temetésre, mint keresztelésre látsznak mutatni . . . Mégis élünk De mégis élünk, s akarunk élni, de annál nagyobb kötelességünk is dolgozni, hogy életre való jogunk senki által kétségbe ne vonassék". így látták legjobbjaink a magyarság helyzetét és föladatait a Bach-korszak elején. A súlyos szavak, úgy vélem, nem kívánnak hozzátennivalót.^ ^ Hunfalvy a levélben évcnkint 4 ív nyomtatási költségének viselésére kötelezte magát. ^ A Bacli-korszaknak idevonatkozó viszonyait illetőleg vö. Szbkfű : Magyar történet^ V.; UA.: Három nemzedék^ 245—72 ; Bbrzbviczy Albekt : Az absolutismus kora Magyarországon 1849 — 1865, II, 423—75 ; Miskolczy gyula : A modern államszervezés kora (Magyar művelődégtört. V, 7—71) ; Pintek Jenő : Magyar irodalomtörténet. Tudom, rendszer. IV, 11—33, VI, 41 — 63 ; Szinnyei Febenc : Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban I, 7 — 91.