Nyelvtudományi Közlemények LX. kötet 1. szám [antikvár]

A mai izsor nyelv birtokos személy ragjai Az izsor nyelvről írott első tudományos munka szerzője, Volmabi PoKKKA, e mindmáig keveset tanulmányozott balti-finn nyelv birtokos személyragjait főképpen Soikkola és Hevvaa nyelvjárásaiból ismerteti.^ Az ő adatai szerint a hevvaai birtokos személyragok a következők: Egyes szám: Többes szám: 1. szem.: -n, n -nnek, -mmek (ritka) 2. szem.: -s, s -nnek 3. szem.: h-n, -n, n -ssek A soikkolai nyelvjárásból az említett szerző az alábbi birtokos személyragokat közli: Egyes szám: Többes szám: 1. szem.: -n, n -mme 2. szem.: -s, s -nne 3. szem.: -Ti, — -sse PoKKKA azt a tényt is megállapítja, hogy a soikkolai izsor népdalok birtokos személyragjai nemcsak a birtokos, hanem a birtok többesére is rámutathatnak. A birtok többesének jelölését a birtokos személyraghoz járuló t többesjel végzi, például: miun veljaant ommaant 'az én saját testvéreim'; siun jalkaast on savees 'a te lábaid az agyagban vannak'; meijen venehemmet óvat rannaas 'a mi csónakjaink a parton vannak'. Az egyes birtokot fejezik ki: veljaan ommaan 'a saját testvérem'; jálkaas 'lábad'; venehemme 'csónakunk:'. Általános megfigyelésképpen megemlíti Poekka a birtokos személyragok alkalmazásáról azt, hogy e ragok többesének használata nem annyira gyakori, mint a finn irodalmi nyelvben. Az uráli nyelvek birtokos személyragjairól írott doktori értekezésében Juiiius Mark az izsor birtokos személyragokat aprólékosan elemzi.^ Ö a következő ragokat ismeri: ^ V. PoRKKA, Ueber den ingrisohen Dialekt mit Berücksichtigung der übrigen finnisch-ingermardändischen Dialekte. Helsingfors 1885, 79 kk. ^ J. Mabk, Die Possessivsuffixe in den uralischen Sprachen. Helsingfors 1923,