kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Baják László - Ómagyar Kultúra 1990/1. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/403/4524403.jpg "Baják László - Ómagyar Kultúra 1990/1. [antikvár]")
Ómagyar Kultúra 1990/1. [antikvár]
Baják László, Borbás Zoltán, Érdújhelyi Menyhért, Filep Antal, Forrai Sándor, Győrbíró István, Katona Imre, Libisch Győző, Móra Ferenc
A mai rendezvény a millecentenáriumi eseménysorozat része, amelynek keretében ezzel a tudományos üléssel, és az ahhoz kapcsolódó egyéb programokkal kívánunk megemlékezni a magyar honfoglalás 1100. évfordulójáról. Ez a megemlékezés, azonban egy másik évfordulóhoz is kapcsolódik, amely a program szervezői számára szintén fontos esemény. Tíz évvel ezelőtt alakult meg az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, amely a Vendéglátóipari Főiskola mellett az egyik kezdeményezője volt ennek a rendezvénynek. Ez a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3730 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A mai rendezvény a millecentenáriumi eseménysorozat része, amelynek keretében ezzel a tudományos üléssel, és az ahhoz kapcsolódó egyéb programokkal kívánunk megemlékezni a magyar honfoglalás 1100. évfordulójáról. Ez a megemlékezés, azonban egy másik évfordulóhoz is kapcsolódik, amely a program szervezői számára szintén fontos esemény. Tíz évvel ezelőtt alakult meg az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, amely a Vendéglátóipari Főiskola mellett az egyik kezdeményezője volt ennek a rendezvénynek. Ez a társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar történelmi múltat mindenkivel megismertesse, és a történészek, régészek és más kutatók által felszínre hozott ismereteket a nem szakember érdeklődők számára is hozzáférhetővé tegye.
Tíz évvel ezelőtt egy maroknyi kis csoport kezdte el ezt a munkát, és azóta is, bár sok problémával küszködve, de számos formában kísérelte megvalósítani ezt a célt. Ebben kiemelkedő jelentősége volt a társaság egykori elnökének, Benda Kálmánnak, akinek emléke ezt a rendezvényt meghatározza. Programjainkkal őrá is emlékezünk, az ő szellemében próbálunk a történelmi múltról a jelenben,a mai emberek számára érdekesen és tanúságosan szólni.
Termékadatok
Cím: Ómagyar Kultúra 1990/1. [antikvár]
Szerző:
Baják László
,
Borbás Zoltán
,
Érdújhelyi Menyhért
,
Filep Antal
,
Forrai Sándor
,
Győrbíró István
,
Katona Imre
,
Libisch Győző
Móra Ferenc
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............