A Magyar Tudományos Akadémia V. Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei 1. [antikvár]

Részlet:Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belgyógyászati Klinika, BudapestA HYPERTONIA ENDOCRINOLÓGIAI VONATKOZÁSAI*GLÁZ EDIT, az orvostudományok kandidátusa KISS RÓBERT, LADA GYÖRGYI, RÁCZ KÁROLY, VIDA SÁNDORésWOLF IMRE Közlésre érkezett: 1979 V. 2.Az ismeretlen aetiológiájú hypertonia-betegségben szenvedők száma az utóbbi két évtizedben egyre inkább csökkent. A hypertonia-betegség az esetek egy részében endocrin, azaz hormonális eredetűnek bizonyult, s ezt felismerve a hypertonia kezelhetővé, sok esetben véglegesen gyógyíthatóvá vált. Az endocrin mirigyek kóros működése, fokozott hormon termelése következtében kialakuló hypertoniák többnyire klasszikus kórképek formájában nyilvánulnak meg, ezeket az 1. sz. táblázat foglalja össze. Ezek az összes hypertoniával járó betegségeknek több mint 10%-át alkotják, és ez hazánkban 50 00060 000 endocrin eredetű hypertoniás megbetegedést jelent. Az endocrin hypertoniák túlnyomó többségében a hypophysis-mellékvesekéreg systema részvétele centralis jelentőségű. Miután e hypertoniák az esetek többségében nem társulnak a kóros hormon productiora utaló, általában könnyen felismerhető tünettel, továbbá kezelésük a szokásos antihypertensiv szerekkel eredménytelen, s csak specificus therapiára reagálnak indokoltnak látszik e csoport részletesebb ismertetése.Az utóbbi évtizedben bekövetkezett, korábban nem is remélt fejlődés a neurotransmitterek, a szöveti-hormonok és új corticosteroidok vonatkozásában, e kórképek pathogenesisének megismerése révén számos új therapiás lehetőség nyílt meg az endocrin hypertoniák terén is. Az idő rövidsége miatt az endocrin hypertoniák közül csak a corticosteroidokkal kapcsolatos kórképek tárgyalására nyílik lehetőség, s ezen belül is a teljességre való törekvés igénye nélkül.Az 1. sz. ábra demonstrálja azokat a complex és bonyolult regulatios folyamatokat, melyek meghatározzák a biológiailag aktív corticosteroidok szintjét, illetve megszabják a target szervek receptorain az intracellularis hormon koncentrációt. A mellékvesekéreg corticoid termelésének szabályozása, mint ismert, többrétű. Számos stimuláló és gátló hormon, illetve faktor befolyásolja. Ilyenek hypothalamus szinten a CRF (corticotrop-releasing factor), illetve az újabban feltételezett PIF (prolactin inhibiting factor) elválasztás, melyek a neurotransmitter biogen aminők regulatioja révén stimulálják, illetve* Korányi Társaság 1979. évi Nagygyűlésén elhangzott referátumOrbostudomány 3031, 197980