Az orvostudomány aktuális problémái 1968/1. [antikvár]

Az orvostudomány világirodalma a századforduló körül már olyan áttekinthetetlenül naggyá vált, hogy sürgős szükség mutatkozott az egyes fejezetek haladásának összefoglalására. Így indult meg már 1900-ban Amerikában a Year Book-ok ismert és máig is megjelenő sorozata, melyet 1907-ben a nálunk ugyancsak jól ismert német "Ergebnise" sorozat követett. A második világháború után indult meg ugyancsak Amerikában az "Annual Review"-k hasznos és értékes sorozata. Az orvostudomány robbanásszerű expanziója lehetetlenné tette, hogy ezekben az évkönyvekben akár csak egyetlen részletkérdés teljes irodalmát feldolgozzák és idézzék. Az összefoglalások szerzőinek egyre inkább az a feladatuk, hogy az áttekinthetetlenül nagy irodalomból azt szelektálják, amit tudományáguk fejlődése szempontjából fontosnak tartanak. Kétségtelen, hogy ebbe a szelekcióba belejátszhatnak szubjektív szempontok. Jó összefoglalást csak az írhat, aki a megfelelő tudományágban a kutatás élvonalában áll. Fiatal kutatóknak nem lehet elég tapasztalatuk annak a megítélésében, hogy jelent-e fejlődést, nyújt-e ösztönzést és újabb perspektívákat a publikációk tömegéből kiemelt munka. Az orvostudomány fokozódó specializálódását lehet helyteleníteni ugyan, de megállítani lehetetlen. Nemcsak arról van szó, hogy ez egyes részterületek irodalma áttekinthetetlen, hanem főleg arról, hogy a vizsgálati eljárások egyre bonyolultabbakká válnak és egyre nehezebb lesz egyetlen kutató számára, hogy több részterület metodikáját kifogástalanul alkalmazza. Amíg tehát bele kell nyugodnunk abba, hogy a kutatás specializálódását feltartani nem lehet, addig soha sem nyugodhatunk bele abba, hogy a még oly erősen differenciálódott kutatás végső eredményeit az orvosok összessége ne ismerje meg.