BM Orvos 1987/1-2. [antikvár]

Tájékoztató referátum A pajzsmirigy aspirációs citodiagnosztikája DR. STOTZ GYULA ro. őrnagy DR. LÉVAY ANNAMÁRIA kpa. DR. KELEMEN JÁNOS TIBOR ro. alezredes DR. FÖLDES IVÁN kpa. BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei Patológia és Izotóp Osztály (Főorvos: dr. Kelemen János Tibor ro. alezredes, dr. Földes Iván kpa.) Az utóbbi 10 évben vált világszerte népszerűvé egy olyan diagnosztikus módszer, amely különböző szervek daganatos vagy jóindulatú betegségeinek felismerésében egyaránt nagy jelentőséggel bír. A szorosan vett módszerre vonatkozó adat már 1954-ben is fellelhető, Martin és Ellis a Memóriái Hospital-ban 1405 pozitív diagnózist adott ki, amelyből 17 pajzsmirigy vonatkozású volt.^ Hazánkban először Szántó vezette be az eljárást ipjy-ben.^ A módszer, nevezetesen a vékonytű technikával végzett aspirációs citodiagnosztikus módszer, viszonylag egyszerűen kivitelezhető, fájdalmatlan, az esetek túlnyomó többségében járóbeteg rendeléseken is elvégezhető. Gyakorlott citopatológus aki az anyagnyeréstől a szövettani diagnosztika szintjéig jártas az értékelésben, jó eredményeket produkálhat. A módszernek a jelentősége többek között abban rejlik, hogy egyes szervek esetében (pajzsmirigy, emlő, prosztata, nyálmirigy stb.) azok daganatdiagnosztikájában döntő kihatással van a további diagnosztikus és terápiás eljárások megtervezésére. Lehetőséget biztosít továbbá a működési zavarok megállapítására, esetleges daganatos recidiva kimutatására, a gyógymódok hatásosságának ellenőrzésére. Az aspirációs technikával nyert anyagot a sejtvizsgálat kritériumai alapján vizsgáljuk és véleményezzük, annak tudatában, hogy a kórszövettani diagnosztikát tekintjük perdöntőnek.^ 1986. augusztus 21-27-e között Budapest adott otthont a XIV. Nemzetközi Rákkongresszusnak. Ez a rangos esemény arra kötelezte a magyar onkológusokat is, hogy számot adjanak a hazai rákkutatás helyzetéről. Ez a szándék vezette a Magyar Tudomány szerkesztőségét, amikor az 1986/7. számában a daganatkutatás jeles képviselői értékelték az eddig elért eredményeket, feltárták a problémákat és megjelölték a hazai rákkutatás perspektivikus irányait.'^ Ebben a számban Besz-nyák dr. írja, hogy a pajzsmirigy tumoros betegek első műtéte majdnem kizárólag göbös golyva diagnózis miatt történik, és csak az esetek egy részében kerül sor a helyes hisztológiai lelet birtokában az ún. kiegészítő műtétre. 7