Egészség 1978. február-december, 1979-1980. január-december [antikvár]

BEKÖSZÖNTŐDr. Somogyi Endre,a TIT Egészségügyi Országos Választmányának elnökeFluctuât nec mergitur." ^iánykolódik, de nem merül el." Ez a felirat olvasható Párizs városának címerén.Méltán választhatná, mottójaként e mondást lapunk. 90 éves fennállása alatt derekasan szolgálta a magyar tudományos ismeretterjesztés, az egészségügyi felvilágosítás. nevelés ügyét, híven alapítójának. Fodor Józsefnek elgondolásához. Ës hogy poraiból újjá-újjá éledt, mutatja, hogy megszűnésekor űr támadt és megjelenésekor hivatást teljesít.Gyorsan változó világunkban a tudományos ismeretek soha nem tapasztalt fej-lődésű üteme révén az információk szinte pillanatok alatt jutnak el az egyik földrészről a másikra. A hangnál sebesebb repülőgépen utazhatunk a kontinensek között, de az emberek tudatának, gondolkodásának formálásához hosszabb idő, türelmes, kitartó és céltudatos munka szükséges.Megrövidült a munkaidő, de vajon úgy töltjük-e el, ahogyan a fejlett szocialista társadalmat formáló emberhez méltó? A megnövekedett szabad időt arra használ-juk-e, hogy testet-lelket pihentető elfoglaltságot keresünk? Az egész lakosságra kiterjesztett társadalombiztosítással, az olcsón vásárolható gyógyszerekkel nem élűnk-e vissza a társadalmat is megkárosítva és saját egészségünket is orvul támadva? Hasznosítjuk-e a tudományos felfedezéseket életmódunk alakításában, étkezési szokásainkban. öltözködésűnkben? Nem pusztítjuk-e indokolatlanul környezetűnket, mellyel egyre nehezebbé tesszük életkörülményeinket.Mennyiféle kérdést lehetne még felten-ni e bevezető sorokban, mely az Egészség újraindulását köszönti. A lappal a TIT Egészségügyi Országos Választmánya újra fórumhoz jutott. Szeretnénk és kívánjuk, hogy lapunk megújhodott formában egyaránt segítője, barátja legyen minden olvasónak és az egészségügyi szakosztályok minden aktivistájának. Vigye és hozza a gondolatokat, a munkában szerzett tapasztalatokat - mint a friss artériás vér - a megyei szakosztályokhoz és a szerkesztőségbe. Nem a tudományos szenzációkat - melyek sokszor még megerősítésre vagy cáfolatra várnak - kívánjuk hajszolni, hanem egészségpolitikánk célkitűzéseit akarjuk a tudományos ismeretterjesztés módszereivel mind szélesebb körben terjeszteni. Egészséges embereket, harmonikusabb családokat, a helyes egészségügyi közgondolkodást és magatartást kívánjuk elősegíteni. Ebben nemcsak a TIT lelkes és felkészült tagjaira számítunk. Kérjük a magyar orvosokat, orvostanhallgatókat, a kórházak, a rendelőintézetek szakdolgozóit, a nővéreket, akik idejük java részét betegek között töltik el, a gyógyszerészeket és minden barátunkat, segítsenek mind szélesebb körben az egészségtudományi ismeretek terjesztésében és közvetve egész társadalmunk közgondolkodásának, tudatának formálásában.A korábbi jó tapasztalatok alapján együtt munkálkodunk a Magyar Vöröskereszt szervezeteivel és a tanácsok egészségnevelési szerveivel.Munkánk önként vállalt. Vele a magyar közművelődés ügyét, a testileg-lelkileg egyaránt egészséges emberek formálását szolgáljuk.LECTURIS SALUTEN! KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT!dr. Buga László főszerkesztőIgy hangzik évszázadok óta az egyetemek köszöntése. Ezzel köszöntöttük mi is Olvasóinkat, amikor 1966 tavaszán folyóiratunkat újra megindítottuk, megszólaltattuk.Köszöntjük, üdvözöljük az Olvasót. Mindenkit, aki barátunkká szegődik, aki szívesen fogadja az EGÉSZSEGET, érdeklődéssel belelapoz, és örömmel olvassa, látja, hallja, amit legnagyobb kincséről: oz egészségéről tudhat az ember.A mi folyóiratunk, az EGÉSZSÉG, az egészség napszámosainak - az orvosoknak, a kutotóknak, a szervezőknek és az újságíróknak olyan ólomba rögzített gondolatait tartalmazza, melyek oz egészségről szólnak, oz egészségre tanítanak, és az egészség megtartására serkentik az olvasót.Köszöntjük az OlvasótI Azzal, hogy írunk és beszélünk az egészséges életről, a helyes magatartásról, az egészség élettani és gyakorlati törvényeiről, de azokról a veszedelmekről is, amelyek a meggondolatlanokat, a könnyelműeket, a vigyázatlanokat fenyegetik.íróink, munkotórsaink elmondják, hogy milyen eredmények születtek az egészségtudományban. Melyek azok az előnyök, lehetőségek és módszerek, amelyek az egészség megtartását és a beteg talpraállítását szolgálják, de mindenki számára elérhetők.Megtanítunk mindenkit arra, hogy baJeset vagy váratlan veszedelem esetén hogyan állja meg a sarat, mit és hogyan cselekedjék, hogy a még nagyobb bajt mege őzze, hogy kétségbeesés helyett védelmezzen és a bajbajutotton segítsen. Elmondjuk, melyek az új rendelkezések az egészség mezején. Tájékoztatjuk olvasóinkat a gyógyszerekről és a velük kapcsolatos tudnivalókról, hiszen a szabadon vósórolható gyógyszerek nagy része még bemutatkozásra vár. Felvilágosítjuk a családokat, hogyan rendezzék be a házipatikát, és javulósuk érdekében hogyan éljenek az orvosságokkal. Feltárjuk azokat az úgynevezett kényes kérdéseket", amelyekről nem illett beszélni vagy amelyeket a pajkosok" titkos mosollyal adtak tovább, de néha az egész életre szóló gondokat feszegettek.A kérdés-felelet módszerére építjük kapcsolatainkat, és Olvasóink leveleire - ha lesznek - készséggel válaszolunk. Szakoszályi élet" című rovatunkban elmondjuk, mi történt a kórházakban, rendelőkben, a klubokban, az otthonokban, az egészségügy dolgozói nagy családjában. Vidéki látogatásainkon, kiszállásainkon felkeressük Olvasóinkat,mert bór iparkodósunk gerince a szerkesztőségi munka, de még annál is fontosabb a kapcsolat az Olvasóval, akinek egészsége érdekében emelte fel szavát kilencven esztendővel ezelőtt a magyar közegészségügy atyja. Fodor József professzor ai EGÉSZSÉG akkori hasábjain.A hasznos és hasznosítható Ismeretek egy részét játékos rejtvényekkel - amelyeknek megfejtésével még nyerhet is-, kérdéssorozatokkal, színes írásokkal, irodalomba pácolt szaktájékoztatással, orvostörténeti közleményekkel, érdekességekkel, hozzászólások közreadásával, sőt még anekdotákkal is színesítjük.Marékszámra adjuk a komoly tudományt, az érdekest, az izgalmast, a hasznost és a szórakoztatót. Kéveszámra a jóindulatot és a barátságot, amikor Olvasóinkat köszöntjük.írnok mások is ilyenekről, hiszen szerencsére újabbon oz egészségügy divatossá vált. No, de az ő számukra ez az életnek csak egy érdekes fejezete. Mi az egészségért élünk, munkánk alapmondanivalója, célmeghatározása - mondhatnám - az élete oz! Ezért állíthatjuk olyan biztonságoson. hogy valósággal összenőttünk az emberrel.Jó úton indulunk, jó csapáson járunk? Állítom, hogy igen! Dtven esztendeje eszem az egészségügyi prédikátor kenyerét a sajtóban, a Rádióban, néha a TV-ben és az előadói dobogón oz ország mondhatnám legeldugottabb falvaiban is. Olvasóim és hallgatóim levelei tízezreinek a segítségével állíthatom, hogy az ország érdeklődésének az ütőerén tartom kezemet. Országjórásom és beszélgetéseim során erről bizonyságot is szerzek. Állítom, hogy az egészség komolyan érdekli az egyre tisztábban látó, egyre tájékozottabb embert.Lecturis saluteml Köszöntjük az OlvasótI Igen, az újra induló EGÉSZSÉG a régi és az új olvasóit egyformán köszönti. ET SALUTEM AUCTORIBUSI És köszöntjük munkatársainkat, íróinkat, tanácsadóinkat is. Köszöntünk mindenkit, aki velünk együtt vállalta ezt oz egyesek által még ma is kissé lenézett tudománynépszerűsítő munkát. Köszönjük, hogy közénk ÓM, köszönjük segítségét, bíztatását és azt a különleges felemelkedettséget, amellyel a tudományos irodalmi munkán túl a néptanításra is vállalkozik.Köszöntjük az alkotógárdát is, amikor kellően felkészülve odoállunk az ország népe elé, és megadjuk a jelet:Készen vagyunk . Indulhatunk!Közismert mindenki előtt, hogy világszerte egyre erőteljesebb küzdelem folyik korunk egyik legnagyobb problémát okozó betegsége, a rák ellen.Hazánkban a rákkutatás több mint hat évtizedes, eredmenyes múltra tekinthet vissza. Figyelemre méltó, hogy egyes daganatfajták felismerése és részletes élettani leírása magyar kutatók nevéhez fűződik. Ilyen például a Kaposi-féle szarkóma, amely e néven vált ismeretessé és elterjedtté nemzetközi viszonylatban az orvosi irodalomban.Magyarországon a daganatellenes küzdelem legfőbb bázisa a negydszázados Országos Onkológiai Intézet, amelynek élén dr. Eckhardt Sándor egyetemi tanár, főigazgató, a nemzetközi viszonylatban is jól ismert rákkutató áll, akinek több, mindenkit érdeklő időszerű kérdést tettünk fel:A hüvelytükrözés során ilyennek mutotja a kolposzkóp nagyítója a méhszájatSzeretnénk, ha tájékoztatná Ön olvasóinkat arról, merre tart ma hazánkban a rákkutatás, és e téren milyen eredményekel értek el a tudósok? Őszintén elmondhatom, hogy a daganatellenes gyógyszerek kutatásában Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő helyet íoglal el. Ennek oka elsősorban gyógyszeriparunk fejlettségében és közel 90 éves gazdag, eredményes múltjában található.Az elmondottakat mindennél jobban bizonyítja, hogy az elmúlt húsz év során hazámkban hét olyan rákellenes gyógyszert kísérleteztek ki és hoztak forgalomba, amelyek küllöl-dön is elterjedtek s elismerést vál-A rákszűréskor vett kenetek sejtjeit o laboratóriumban megfestiktottak ki. E téren eredményeink még a fejlett nyugati országokét is meghaladják.Figyelemre méltó, hogy tíz év alatt a genfi Nemzetközi Rákunió International Union Against Can-cer , melynek hazánk 40 éve tagja, egyik legnagyobb összegű pályázatát, 10 ezer dolláros Roosevelt-ösztöndíját 11 magyar rákkutató nyerte el. Ez már önmagában is kifejezi azt az intenzív kutató murikát, amely IMagyarorezágon a daganatellenes gyógyszerek kikísérletezése terén, magas színvonalon napjainkban folyik.A világszerte tekintélyes magyar Onkológiai Intézet a rákellenes nemzetiközi küzdelemben fontos szerepet tölt be: 1974-ben a szocialistaországok által aláírt együttműködési egyezmény értelmében hazánk végzi a daganatellenes gyógyszerek kutatásának koordinálását. A hatékonyabb gyógyítás és kutatás érdekében Földünk számos, nagyhírű intézményével létesítettünk kapcsolatokat, így például a Szovjetunió, az NDK, Csehszlováíkia, Ausztria és Jugoszlávia rákkutatási központjaival.Tevékenyen részt veszünk az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének -tudományos tevékenységében, különféle módon. Külön figyelmet érdemel, hogy magyar rákkutatókat kértek fel szakkönyvek, köztük tanulmányi célokat szolgáló tankönyvek megírására.Hogyan látja Ön a rákbetegségek gyógyításámik lehetőségeit és konkrét eredményeit hazánkban? Tekintettel arra, hogy ön az Egészségügyi Világszervezet Rák Osztályának a munkájában is részt vesz, valamint a Lyonban levő Nemzetközi Rákkutatási Intézet Tudományos Tanácsának elnöki tisztét 197S-ban ellátja, sőt a brüsszeli Európai Rákellenes Társaság Elnöki. Tanácsának tagja, világviszonylatban is jól látja korunk legalat-tomosabb és egyik legsúlyosabb betegségének jelenlegi helyzetét, problematikáját. Hazánkban az Onkológiai Ih-tézetnek mint a daganatellenes küzdelem központaának irányításával, valamint a gyógyszerkutatások eredményeinek a gyakorlati gyógyításban történt felhasználásával kemoterápiás, sebészi és sugárterápiás kezelési módolakal számos ráhtajtát sikeresen gyógyítanak. Napjainkban hazánkban az időben feliedezett rákbetegségekben, különös tekintettel a gége-, a bőr-, a szájüregi rákra és a gyermekkori fehérvérűségre, 40 százalékos arányban teljes gyógyulást érünk el, természetesen függően' az életkort5l és a betegség jellegétől. A daganatos betegek további 30 százalékánál pedig tartós gyógyulást nyújtunk. A hátralevő 30 százalékot pedig azok t^ik ki, akiknél a betegséget már későn, nagyon előrehaladott állapotban fedezték fel.