Fül-orr-gégegyógyászat 1966-1967. január-december [antikvár]

15 éve halt meg Germán Tibor G e r m á n Tibor professzorra szeretnék emlékezni : felvázolni mindazt, ami munkáját gazdaggá, személyét mindnyájunktól olyan csodáitan színessé tette és egyben — amennyire a tanítványi szubjektivitás engedi —objektív mérlegre helyezni pályafutásának eredményeit. Polgár-családból 1888-ban született Budapesten. Iskoláit ós az egyetemet ugyanitt végezte. Két évet töltött az egyetemi bakteriológiai intézetben, majd az egyetemi fülklinikán működött a háborús évek megszakításával 22 évig. Az Apponyi Poliklinika fülosztályának, majd az egyesített fül-gégeosztályának lett a főorvosa, 16 évet dolgozott e nagymúltú közkórliázban, míg 1946-ban kinevezték nyilvános rendes tanárként a budapesti Orr-gége-fülklinika igazgatójának. Tudományos munkájának írásban rögzített eredményeként 66 dolgozata jelent meg. Első tudományos munkája a szemészeti klinika díjnyertes pályaműve volt. Ennek jelentőségét nem tartalma adja, hanem az a körülmény, hogy egy medikus hivatottságot érez a tudományhoz és ezt már fiatalon, munkával tanúsítja. — Munkásságának első szakában kazuisztikai dolgozatain kívül közleményei a gyulladásos fülmegbetegedések alapvető bakteriológiai vizsgálatai köré csoportosultak. A másik, egész életére kiterjedő kristályosodási köz-j)ont a vestibularis j-endszer vizsgálati metodikája és diagnosztikája maradt, lízen első szakaszt a kutatómunka jellemezte. Nagyon sok laboratóriumi és klinikai vizsgálat volt közléseinek alapja. — Második szakban, poliklinikai főorvossága idején dolgozatainak gerincét új műtéti megoldások, éles meglátással észlelt és újatmondó kazuisztikák és a konzervatív therápia adatai jellemezték. Minél későbbiek a közlések, annál mélyebben szántók, a kutató munka új adatai helyét a nagy tapasztalaton, érett, komoly alapon nyugvó, jó kritikával leszűrt, irányt mutató megállapítások foglalják el. Hazánkban régebben szokásos szakmai megoszlás következtében eleinte dominánsan fülész volt. Ötvenedik éve felé végzett először külső gégeműtétet, ])rofeöszf)i-ságára megérett gégeorvossá vált. Sok tanulás, a problémákban való elmélyülés árán egyesült benne munkásságának vége felé a szakma mindkét ága és így teljes értékű művelője és tanítója lett az egész fül-orr-gégészetnek. Haladni és előremenni vágyó orvos volt. Mélyen izgatták a problémák. Nem volt spekulatív természet. A jiathologia és therápia gyakorlati kérdései érdekeitek. A közel jelentkező, hamar megmutatkozó eredmény érdekelte. Mindig bekapcsolódott a fülészeti, majd gégészeti tudomány aktuálisan haladásban levő felületeibe, így a vestilbularis methodikába, diagnosztikába, később a pyramiscsúcs-megbetegedések klinikai és therápiás problémáiba. A hallás-javító műtétek hazánkban első művelője és továbbformáló ja volt. — Tudományos munkája mindezen kérdésekben nem volt egyszerűen reproduktív. Nem másolt, nem volt szolgai átvevő. Szakmánk mozgásban levő területei élő valósággá változtak benne, amin gondolkodott, módosított, néha ugyan csak for-malisztikusan, de legtöbbször mélyenjáróan. 1 Fül-orr-gégegyógyászat 1