Bővebb ismertető
Előszó
A Gyermekgyógyászat jelen száma a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Immunológiai Társaság közös munkacsoportja, a Magyar Gyermekimmunológiai Munkacsoport (MGYM) 2002 decemberében, Budapesten tartott tudományos ülésén elhangzott előadások anyagát ismerteti. A konferencia fő témája a primer immunhiányos betegségek patomecha-nizmusa, diagnosztikája és kezelése, valamint az immunhiányos betegek nyilvántartása volt. A másfél napos szakmai rendezvényre meghívtuk a megyei kórházak, a gyermekkórházak és a gyermekklinikák vezetőit és munkatársait is. Az utóbbi években különösen aktív tevékenységet végző munkacsoport rendezvényén, a hagyományokhoz híven, szerepeltek alapkutatásban dolgozók előadásai is a klinikai és diagnosztikai összefoglalók, esetismertetések mellett. Az adaptív immunitás zavarai közül kiemelten foglalkoztunk az X-kromoszómához kötött lymphoproliferativ szindrómával (Lányi Árpád), az autoimmun lymphoproliferativ szindrómával (Dérfalvi Beáta) és a hiper-IgM-szindróma különböző klinikai és molekuláris formáival (Erdős Melinda), e betegségek molekuláris genetikai hátterével. Egy teljes szekcióban foglalkoztunk az immundiagnosztika hazai lehetőségeivel, elsősorban az immunkémiai és phagocytasejt-tesztek diagnosztikai értékével (Tumpek Judit), a komplementdefektusok laboratóriumi diagnosztikájával (Varga Lilian) és a specifikus immunhiányállapotok elkülönítésében nélkülözhetetlen áramlási cito-metria módszertanával és alkalmazási lehetőségeivel (Aleksza Magdolna). Magyarországon két csontvelő-transzplantációs központ végez im-munrekonstitúciót primer immundefektusokban (Miskolc, Nagy Kálmán; Budapest, Kri-ván Gergely). A miskolci centrum munkatársai beszámoltak a csontvelő-transzplantáció eddigi eredményeiről és a centrum továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A tanulságos esetismertetések után összefoglaló értékeléseket hallgattunk meg a hazai intravénás immunglobulin ellátásról, a gyártók közreműködésével.
Magyarországon minden primer immunglobulinhiányos gyermek térítésmentesen kap intravénás immunglobulint. Ugyanígy biztosítja az OEP a citokinterápiát kongenitális neutropeniában (G-CSF), krónikus granulo-más betegségben (IFN-gamma), a Cl-észte-ráz-inhibitoros készítményeket angioneurotikus oedemában. Jól működő gyermekimmunológiai centrumok jöttek létre Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Budapesten. A munkacsoport is segíti a Pécsen és Szombathelyen fejlődésnek indult centrumok kialakulását. Az a célunk, hogy a gyermekimmunológiai centrumok a felnőtt immunológiai centrumokkal azonos földrajzi és intézményi szervezettségben működjenek. A munkacsoport több tagja aktívan részt vesz hazai és nemzetközi tudományos társaságok vezetőségének, hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőségi bizottságainak munkájában, tudományos és szakmapolitikai társaságok tevékenységében. Az európai trendekkel összhangban a gyermekimmunológia és a gyermekinfektológia egységét szem előtt tartva fejlesztjük tovább a munkacsoportot. Fontos feladatunk, hogy bővítsük az immunhiányos betegek hazai regiszterét (Debrecen központtal) és megteremtsük a hazai molekuláris genetikai diagnosztika feltételeit (Debrecen és Budapest központokkal).
Munkacsoportunk hálás a Gyermekgyógyászat szerkesztőségének azért a lehetőségért, hogy az előadásanyagok nyomtatásban is megjelenhetnek, így a konferencia szakmai üzenete eljut azokhoz is, akik nem vettek részt rendezvényünkön.
A munkacsoport öttagú, új vezetőséget választott, amelynek tagjai: Farkas Henriette, Maródi László, Megyeri Pál, Nagy Kálmán, Timár László. A Munkacsoport 2003. évi konferenciája november 21-22-én lesz Egerben (helyi szervező: dr. Kissik Imre). Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Maródi László dr. egyetemi tanár, a Magyar Gyermekimmunológiai Munkacsoport elnöke