Ideggyógyászati Szemle 1972. január-december [antikvár]

Részlet a műből: Ideggyógyászati Szemle 25. 1—5. 1972. Sántha Kálmán emlékezete KÖRNYEY ISTVÁN Szellemi világunk válságában vigasztalónak érzem, hogy a Balassagyarmati Kórház meg kívánt emlékezni azokról az évekről, amelyeket egy férfiú munkássága tett számára nevezetessé, egy férfiúé, akinek kivételes értelmi képességei és még kivételesebb erkölcsi tisztasága érdemlik hódolatunkat. A Kórház megemlékezése jele annak, hogy ezeknek a tulajdonságoknak tisztelete eleven erő. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Egyesülete nevében úgy vélek méltóan hozzájárulni az ünnepséghez, hogy megkísérlek képet adni Sántha Kálmánnak., az ép és kóros idegrendszer kiváló ismerőjének és ismeretük gazdagítójának, tudományos és emberi alakjáról. 1903. július 12-én született Nagybecskereken. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Akkoriban még az Orvosi Kar központi épületében volt az Agyszövettani Intézet; ebben vett részt az agyboncolási demonstrációkon és Schaffer Károly neuropatholögiai előadásain. Speciális érdeklődése vonzotta már ide, és tanulmányainak befejezésekor szakmaválasztása eldőlt. Az agyszövettani Intézet ekkor már mint az Ideg- és Elmekórtani Klinika agyszövettani osztálya működött, miután Schaffer átvette a klinikai tanszéket. Az osztálynak lett Sántha gyakornoka, majd tanársegéde; néhány év múlva lépett át a klinikai szolgálatba. Rövidesen olyan jeles dolgozatokkal gyarapította szaktudományát, hogy már 1932-ben egyetemi magántanári képesítést nyerhetett az idegrendszer endogen betegségeinek tárgyköréből. Az 1936—37-i tanévet a Rockefelleralapítvány ösztöndíjával Montrealban töltötte a Penfield vezette neurologiai intézetben. Innét nem Budapestre tért vissza, hanem a debreceni ideg- és elmegyógyászati klinika tanársegéde lett az újonnan kinevezett igazgató, Somogyi István, mellett, akihez a budapesti klinikáról, amelynek Somogyi adjunktusa volt, meleg kapcsolat fűzte. Főnöke azonban alig ll/2 éves működés után elhunyt. A tanártestület a rövid idő alatt is tisztába jött Sántha tudományos jelentőségével és egyéniségének súlyával és egyhangúlag őt jelölte első helyen a tanszékre. Meg kell emlékeznünk arról, hogy ebben nagy érdeme volt Went Istvánnak, az élet- és kórtan tanárának, azóta elhunyt akadémiai társunknak. Igv nyert Sántha 36. születésnapján nyilvános rendkívüli tanári kinevezést; nyilvános rendes tanár 1941. szeptemberében lett. 1944. végén a háborús események miatt elárvult orvostudományi kar vezetését, mint dékánnak, át kellett vennie. Erre praedestinálta őt bátorsága, határozottsága és kitartása. Ezeket a tulajdonságait szélesebb körök is megismerték és azzal becsülték meg, hogy a debreceni Nemzetgyűlés tagja és alelnöke lett. Mind dékáni, mind közéleti Elmondatott a Balassagyarmati Városi Kórházban 1971. december 11-ón Sántha Kálmán emléktáblájának felavatása alkalmából. 1 Ideggyógyászati Szemle 1