Ideggyógyászati szemle 1973-1974 (vegyes számok) (23 db) + Supplementum [antikvár]

Részlet:Környey István köszöntéseKörnyey Istvánt köszöntő m, aki egyetemi tanára az egyetemes ideggyógyászat tudományának, tudósa az összes orvosi tudományoknak, levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, elnöke a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának, választott alelnöke a Nemzetközi Neuropathologiai Társaságnak, Magyarország kinevezés nélküli nagykövete, az országhatártól mentes tudomány-országhoz. Lenhossék Mihály, Schaffer Károly és Heinrich Pette tanítványa, Sántha Kálmán kortársa, Miskolczy Dezső első és belső munkatársa; annyi de mennyi tanítvány mestere. Lenhossék Mihályt személy szerint nem ismertem. Az ő és Pette nevét azért említettem mégis, hogy nevükkel viszonyíthassam a feladat mértékét, amit Környey István teljesített.Nem ismertem testi valójában Schaffer Károlyt sem. Neve, orvoskodásom kezdetén már legendás méretet öltött. Sántha szájából tudtam termetéről, hangjáról, szokásairól, arról, hogy nyugállományú tanárként is rajtatartotta szemét azokon is, akik a neuro-pathologia művelőinek sorába Benjáminként sorakoztak. Hírből raktam össze, évtizedek során, a fiatalon is konok, öregen bizonyára kissé szálkás modorú úr jellemét, olykor meglehet merev nézeteit, harcosságát és tudósi, meg emberi gondolatra és emberi tettre ösztönző magatartását. Sok egyéb között megtanultam tisztelni azt, hogy ez, a magyar nyelven még a tudományos írásokat is gyönyörűen kifejezni tudó, de mégis német származású tudós, Lenhossék Mihály és Korányi Sándor barátja iskolát nevelt: itthon Magyarországon!Ez a kicsiny, szikár öregúr, akinek neve már életében tudománytörténeti korszakot jelölt meg az öröklés morphologiai kutatása révén, akkor, a szomorú divattá vált és szégyenletes aktív eugenika" korában és annak nem veszélytelen! képviselőivel szemben a józan ész kritikáját hangoztatta, itthon, és elvetette az eugenikát éppúgy, mint a fajvédelmet.Micsoda erő sugározhatott ebből az emberből, hogy tanítványai; Miskolczy Dezső, Környey István, Sántha Kálmán, az idegrendszer kutatásának szerelmesei Cajal, Cus-hing, Penfield intézetéből hazatérve itthon akarták tudományukat szélesíteni, gyümölcsöztetni és alkalmazni.Miskolczy Szegeden megszervezte az ország első modern idegklinikáját, amely magábafogadta a neurológiai és psychiatriai tudományok valamennyijét, benne az agykutatás míves helyét, együtt az idegsebészet és az agy kémiai-kutatásának alapjaiként szolgáló kutató helyekkel. Terebélyessé a modernizálás Kolozsvárott válthatott, ahol a ne-