Magyar Belorvosi Archivum 1982/1-6./Magyar Belorvosi Archivum Supplementuma 1982/1-6. [antikvár]

Az Egyesült Államokban végzett megfigyelés szerint klinikailag jelentős osteoporosis nagyobb arányban fordul elő az 59 kg-nál (130 fontnál) kisebb súlyú nőkön, mint az annál súlyosabbakon [1]. Daniell azt találta, hogy az évi csontvesztés involúcióban kisebb azokon a nőkön, akiknek legalább 10% súlytöbblete van [2]. A csontszövetet mai ismereteink szerint a reszorptív hatásokkal szemben két hormonális rendszer védi: az ösztrogének és a calcitonin. Ez utóbbi azonban teljes hatását csak androgének jelenlétében fejti ki [3,4]. Számos megfigyelés szól amellett, hogy a zsírszövetben a nemi hormonok elraktározódhatnak, esetleg átalakulhatnak, így obesitasban anyagcseréjük, kinetikájuk megváltozhat [5,6,7,8,9,10,11,12,13,14]. Mindezek miatt arra lehetett gondolni, hogy a szervezet zsírszövetének mennyisége és a csontszövet tömege között esetleg összefüggést lehet találni. E meggondolás alapján tájékozódni igyekeztünk arról, hogy kimutatható-e valamilyen kapcsolat egyrészt a hasi bőrredő vastagsága és a csontszövet ásványianyag-tartalma között, másrészt a zsírszövet mennyiségére is utaló testsúly és a csont ásványianyag-tartalma, illetve corticalis állományának relatív vastagsága között. Vizsgált személyek, vizsgálati módszerek A vizsgálatokat a Gerontológiai Központ klinikai osztályán egészségvizsgálat során egészségesnek talált 55-79 éves nőkön végeztük. Kórelőzményükben nem szerepelt csontszövetre ható betegség vagy kezelés. Az esetszámokat a megfelelő ábrákon és táblázatokban tüntettük fel. A csont ásványianyag-tartalom meghatározásokat a fotonabszorpciós elven működő Norland-Cameron típusú denzitométerrel végeztük a nem domináns oldali radius két részén (15]. Az egyik vizsgálati hely a csont alsó és a középső harmadának határa. Az itt levő, túlnyomóan corticalis csont ásványianyag-tartalom az irodalom szerint elég jól jellemzi az egész csontrendszer ásványianyag-tartalmát [16,17, 18,19]. A másik vizsgálati hely a disztális csontvég: 3 cm-re a processus styloideus ulnae felett. Az itt található, javarészt trabecularis szerkezetű csont ásványianyag-tartalma, jelen vizsgálataink során is megerősített tapasztalatunk szerint, a kor előrehaladtával erősebben csökken, mint a corticalisé [20]. A corticalis állományt annak vastagságát, röntgenmorfometriás úton is vizsgáltuk a bal második metacarpuson, az ún. Barnett-Nordin-féle index alapján [21,22]. A corticalis index, azaz a corticalis-vastagság és a csontszélesség hányadosa, irodalmi tapasztalat szerint jól jelzi a csontszövet esetleges megfogyását, az osteopeniát [23]. Az osteopenia kifejlődésével ugyanis a corticalis fokozatosan elvékonyodik és ezért csökken a corticalis vastagsága és a csont szélessége közötti hányados. A bőrredő-vastagságot Harpenden rendszerű konstans nyomású bőrredő mérő készülékkel mértük a köldöktől 5 cm-re balra [24, 25]. A biometriai értékeléshez használt eljárásokra eredményeink és következtetéseink ismertetése közben a megfelelő helyen utalunk.