Magyar Belorvosi Archívum 2006/4. [antikvár]

Az orvosi kongresszusok száma az utóbbi években ugrásszerűen növekedett. Az összejövetelek gyakoribbá válását az ismeretek gyarapodása, a részterületek súlyának növekedése, a hangsúlyok, arányok megváltozása, a különböző, sokszor eltérő nézetek megbeszélésének a szükségessége és a közös gondokkal szembenéző, azonos terheket viselő kollégák találkozásának igénye egyaránt magyarázza. Nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy a tudásanyag növekedésével párhuzamosan a belgyógyászat tagolódása nem állítható meg, a belgyógyász ismeretei és érdeklődési köre fokozatosan szűkül. Az általános áttekintésre, az orvostudomány lehetőségeinek bizonyos szinten történő megítélésére is képes belgyógyászat művelését egyre kevesebben választják. A szakosodást, a szűk részterületekben való elmélyülést tartják sokan a jövő útjának, az érvényesülés és a szakmai előrehaladás egyetlen lehetőségének.