Magyar Nőorvosok Lapja 1962. január-december [antikvár]

Részlet a könyvből: Az előző közleményben leszögeztük a császármetszés érzéstelenítésével szemben támasztott követelményeket. Ezek szemelőtt tartásával értékeltük a helyi érzéstelenítést, a chloraethylaether cseppnarkózist és az intravénás barbiturat narkózist az anyára és magzatra gyakorolt pharmakológiai hatásaik alapján. Megállapítottuk, hogy az anyára és a magzatra egyaránt a helyi érzéstelenítés a legveszélytelenebb. Hangot adtunk annak a nézetünknek, hogy az említett két általános érzéstelenítési módszer közül az intravénás barbiturat narkózist tartjuk a kockázatosabbnak. Jelen közleményünk célja, hogy a mondottakat klinikánk császármetszéses anyagának eredményeivel is alátámasszuk. Tekintettel arra, hogy az érzéstelenítés kockázata a magzati asphyxiák, továbbá a magzati mortalitás és az anaesthesiával összefüggő anyai halálesetek alapján mérhető fel legjobban, ezért ilyen szempontok szerint dolgoztuk fel a II.sz. Női Klinika 1947. április 15-től 1957. április 15-ig terjedő 10 éves időszakának császármetszéseit. A jelzett idő alatt háromféle érzéstelenítési eljárást használtunk klinikánkon : 1. helyi érzéstelenítés, 2. chloraethyl-aether cseppnarkózis, 3. intravénás barbiturat narkózis. A helyi érzéstelenítés céljára többnyire tonogen tartalmú 0,5%-os neotonocain #(procain) oldatot használtunk, 200—400 ml összmennyiségben. Essentialis hypertoniában és toxicosis esetén az érzéstelenítő szer tonogenmentes változatát alkalmaztuk. Az érzéstelenítést általában a szokott módon a hasfal, a fali- és a hólyagperitoneum beszűrésével végeztük. Az esetek jelentős hányadában azonban az anya kímélése érdekében, vagy olyankor, ha az idő sürgetett és a peritoneum érzéstelenítésére már nem jutott idő, chloraethylaetherrel vagy intravénás barbituráttal narkózis kiegészítést alkalmaztunk. Arra vonatkozóan, hogy a két utóbbi eljárás közül melyikre kerüljön sor, az anyai ellenjavallatok figyelembevételével az operatőr ízlése, egyes esetekben a beteg kívánsága volt az irányadó szempont. Inhalatiós narkózisra chloraethyl bódítással bevezetett kosaras aether narkózis szolgált, aminek ellenjavallataként a légutak heveny megbetegedését, a tüdőtuberculosist, a diabetes mellitus súlyosabb formáit és a myasthenia gravist tekintettük. A legsürgősebb esetekben (köldökzsinór előesés, súlyos vérzéssel járó placenta praevia, vagy időelőtti lepényleválás, fenyegető méhrepedés, eklampsiás roham stb.) úgyszólván csak ezt az eljárást alkalmaztuk. Annak érdekében, hogy megelőzzük az aether veszélyes mennyiségének át jutását a magzatba, igyekeztünk azt a narkózis kezdetétől számított 5—8 perc alatt a világra hozni.