Magyar Nőorvosok Lapja 1964. január-december [antikvár]

Részlet: Amióta a XX. század orvostudománya felismerte, hogy Semmelweis felfedezése egyike a legnagyobb jótéteménynek, amelyben az emberiség az orvostudomány részéről valaha részesült, azóta a nagy felfedezés történeti útja, a felfedező személye, tragikus küzdelme az igazságért és a szenvedő anyákért, állandóan foglalkoztatja a szépirodalom minden műfaját. A szépirodalmi műveknek köszönhetjük, hogy Semmelweis neve ma már nemcsak az orvostudomány szakművelői előtt ismeretes, hanem belekerült a világ köztudatába és munkássága szélesebb néprétegek körében ismeretessé vált. Felbecsülhetetlen tény, hogy egy magyar tudós, a mi Semmelweis-ünk több olyan nemzetközi sikert aratott regénynek a főtémája, amelynek írója a szépirodalmi forma ellenére ismeri felfedezése jelentőségét, és gondos előtanulmányok alapján nyúlt Semmelweis alakjához. A szépirodalom leggyakrabban melegszívű orvos gyanánt rajzolja meg alakját, aki megható gyöngédséggel bánik a szülő nőkkel, vagy élettől, duzzadó, harsogó kacajú szőke atlétának és Casanova-i romantikával veszi körül alakját. Mások élnivágyó szellemes világfinak, az örök forradalmi szellem képviselőjének, démonikusan megszállott hősnek, tisztalelkű tudósnak és jó embernek rajzolják meg. Az első szépirodalmi munka, amely Semmelweis-sel foglalkozik, báró Berger Alfréd osztrák író, eszteta és publicista, a bécsi Burgtheater volt művészi titkára, majd a hamburgi új színház vezetője; „Semmelweis. Eine österreichische Geschichte" (Dem Andenken Billroths. Wien, 1903.), Billroth emlékének szentelt novellája, amely sok téves adattal és legendával terhelte meg Semmelweis élettörténetét. Először a bécsi Neue Freie Presse 1903. évi novemberi és decemberi számában folytatásos cikkekben jelent meg, majd még 1903-ban önállóan Bécsben és 1904-ben Berlinben (Semmelweis und andere Geschichte, Berlin. F. Fontane, 1904.). A novella Semmelweis címen magyar fordításban is megjelent 1904-ben. (Magyarra fordította: dr. Temesváry Rezső, Gynaekologia,) az Orvosi Hetilap tudományos melléklete (1904, 3, 80—89; 200—212). Itt a szerkesztő lábjegyzetben közli, hogy Berger beleegyezésével kihagyta azokat a jelzőket és megjegyzéseket, amelyekkel a novella Semmelweist osztráknak akarja feltüntetni. Emiatt a novella megjelenésekor mischer helyreigazító nyilatkozatot is tett közzé a Pester Llydban. A novella erősen kiszínezve foglalkozik Semmelweis „a fajilag német orvos" életének egyes kérdéseivel (pl. a Bécsbe történt utazása alkalmabol elszenvedett (?) rohamaival), s ezért a fordító is megjegyzi, hogy „valószínű, hogy a költő phantásiája kissé befolyásolta a történetíró hűséget .