Magyar Radiologia 1972. október 12-14. Különfüzet [antikvár]

- 1 - 1. Benkő Gy Háber J. /Pécs/ A BRONCHIALIS ÉS INTERCOSTALIS ARTERIOGRÁFIA KLINIKAI ALKALMAZÁSA. Beteganyaguk túlnyomórészt silicosisos, tüdő-tuberculosisos és tüdő-carcinomás betegekből áll. Sillcosls dlsseminált stadiumában számottevő broncho-pulmonalis és intercosto-pulmonalis artériás összeköttetések nincsenek. Tuberculosis-ban a kóros elváltozáshoz vezető hörgők mentén az ,artéria bronchialis-ágak/ megszaporodtak, a deformált hörgők mentén kanyargósak, súlyos esetben ezektől a megbetegedett területekhez a hörgők futását elhagyó és viszonylag tágabb ágak haladnak. Ezen broncho-pulmonalis összeköttetéseknél sokkal kifejezettebbek az intercosto-pulmonalis anastomosi-sok, elsősorban a négy felső bordaköz területén. Ezek hálózatán át a kontrasztanyag a véráramlással ellentétes irányban feljut az artéria subclaviából eredő artéria in-tercostalis supremába (is. A jellegzetes érelváltozások alapján intercostalis arteriográfiával a szövődménymentes silicosis és silicotuberculosis egymástól eldifferenciálható. - Tüdőrákban bronchopulmonalis és intercosto-pulmonalis anastomosisok egyaránt találhatók. Peripheriás tüdőrákban az utóbbiák igen kifejezettek lehetnek és az intercostalis artériák közül az egyik a tumor "fő" ellátója, ügynevezett tumor-erek centralis tüdőrák egyes eseteiben láthatók. - A bronchialis és intercostalis arteriografia együttesen alkot egy vizsgálati módszert.