Medicus Universalis 1986. 1-6. szám/Supplementum [antikvár]

TUDOMÁNY—TOVÁBBKÉPZÉS—KAZUISZTIKA MEDICUS univeraalis xix/1. 3—0. 198ü. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinika (igazgató: dr. Balogii Ferenc) NEFROLÓGIAI LEHETŐSÉGEK A KÖRZETI ORVOS SZÁMÁRA DR. RÉNrX VÁMOS FERENC—DR. BALOGH FERENC Mimkánkban olyan uefrológiai-diagnosztikal és kezelési lehetőségeket említünk meg, amelyeket a gyakorló orvos maga is elsajátíthat. Yizeletvizsgálat és annak gyakorlati jelentősége Általános vizsgálatok: Vizeletnyerés. A megbízható és megfelelő eredmény elérésének egyik alapvető feltétele az, hogy a vizeletet előírásszerűen kell nyerni. Nőknél lehetőleg ne használjunk katétert. A húgycsőnyíláa környezetének lemosása után a vizelet első részét elengedjük és a másodikat fogjuk fel (középsugár). Ha fölmerül az urethritis gyanúja, úgy 2 pohár próbás vizsgálatot végezzilnk. Urethritis esetén — cystitis nélkül — az első részben geimy jelenik meg, a másodikban az eredmény negatív. Ha bármi okból nem sikerül a spontán vizelet analízise, úgy egyszerhasználatos katéter alkalmazandó. Férfiaknál tisztálkodás után a vizelet második adagját fogjuk fel. Urethritis gyanújakor 2 pohár próbás, prostatitis diagnózisakor 3 pohár próbás vizeletvizsgálat indokolt. Utóbbi esetben a következő diagnózisok állíthatók fel (1. táblázat.) [2] 1. táblázat Diagnózis üledékvizsgálat alapján Genny Diagnózis 1. Csak az első pohárban 2. Mindiiárom pohárban egyenlő mórtékben 3. M^dhárom porcióban, de az elsőben fokozottabb mórtékben 4. Mindhárom porcióban, de a harmadikban fokozottabb mértékben ö. Csak a harmadik porcióban 6. JVIindliárom porcióban, de az elsőben és harmadikban fokozottabb mértékben Urethi'itis Cystitis és/vagy pyelonephritis Urethritis + cystitis és/vagy pyelonepíiritis Cystitis és/vagy pyelonephritis 4- prostatitis Prostatitis Cystitis és/vagy pyelonephritis -1- ui-etbritis -f prostatitis A vizelet mennyisége 600—1800 ml/24 óra, melynek %-a nappal, ya-a éjjel termelődik. Anuriáról akkor beszélünk, ha a vizelet napi mennyiség 1— 100 ml, ós a hólyag üres, tehát katéterezéssel a hó-lyagból nem vagy csak néhány ml vizelet nyerhe- tő. Oliguriának nevezzük azt az állapotot, amelyben a napi vizelet 300—500 ml és a fajsúly 1010 körüli. Előfordulhat ugyanis nagy melegben (napozás, munka) az, hogy a napi vizeletmennyiség pl. 400 ml, de a fajsúly 1030 körüli. Ilyenkor nem lehet szó oliguriáról, heveny veseelégtelenségről. Az anuriát élesen el kell választani a retenciótól. Ilyenkor az elfolyási akadály következtében (prosztata-adenoma, hólyagnyakszklerózis stb.) nem ürül vizelet spontáji a hólyagból, azonban a katéter bevezetése után bőségesen nyerünk vizeletet. Nem tud a beteg vizeletet üríteni ureter-kőelzáródás alkalmából, ha csak 1 veséje van, 2 vese esetén, ha a másik vese már elpusztult vagy régebbi kőelzáródás miatt nincs vizelettranszport, végül, ha reflektorikus az anuria. Ugyanez a helyzet szülészeti, ill. nőgyógyászati műtét után, ha lekötik az uretert [1J. Átlátszóság. A normális vizelet ürítésekor tiszta, átlátszó, állás közben azonban megtört lehet. A véres és/vagy germyes vizelet zavaros. A lehűlő, savi vegyhatású vizeletben húgysav, uratok csapódhatnak ki, melyek néha nagy ijedtséget okozhatnak a betegnek. Melegítésre a zavarosság eltűnik és a vizelet átlátszó, tiszta lesz. Foszfáturia, karbonáturia eredetű zavarosság szulfoszaHcilsav hatására eltűnik, az utóbbi pezsgés közben. Chyl-uriánál a vizelet tejszerű, lipoiduriánál a felszín zsíros. Szag. Egészséges egyén vizeletének jellemző aromás szaga van. Ennek oka az ureabomlás ammóniára. Az aceton édeskés, gyümölcsszagot okoz. Húgyúti fertőzésben a bűzös szag oka a coliform kórokozók okozta ammónia. Szín. Normálisan szalmasárga a vizelet uro-chromtól és urobiünogéntől. Megváltozik a szín hematúria, hemoglobinúria, májlézió, porfirinúria esetén. Sokszor okoz ijedtséget gyógyszer, amelyik pirosra festi a vizeletet: amidazofen és ezt tartalmazó kombinációk, hashajtók, antibiotikumok, szedatívumok stb. Vegyhatás. A nefrológiában általában nincs jelentősége a csökkent funkciójú vese vizelet-pH-meghatározásának. A beteg vese nem tudja tág keretek között változtatni a vegyhatást. A pH-meghatározásnak jelentősége van a húgysavkő diagnózisában és kezelésében. A húgysavkő savanyú vizeletből képződik (pH: 4,5—5,5), leggyakrabban 5,0—5,3 közötti pH-nál. Ilyenkor a vizelet vegyhatása a nap folyamán csak néhány tizeddel ingadozik (savmerev vizelet). A kövek oldása