Medicus Universalis 1987. 1-6. szám/Supplementum [antikvár]

TUDOMÁNY—TOVÁBBKÉPZÉS—KAZUISZTIKA medioüs dnivebsalis xx/1. 3-7. 198v. Fővárosi Tétényi úti Kórház-Rendelőintézet (főigazgató főorvos: dr. Lépes Péter) A HIPERLIPOPROTEINÉMIA, MINT AZ ISÉMIÁS SZÍVBETEGSÉG BEFOLYÁSOLHATÓ RIZIKÓFAKTORA DR. PADOS GYULA Az 1985 évi orvosi Nobel-díjat a „test koleszterin-anyagcseréjének szabályozásával és a koleszterin okozta betegségekkel" kapcsolatos kutatásaikért Mi-chad S. Brown és Joseph L. Qóldstein kapták, „mert fölfedezéseik széles és lenyűgöző teret nyitottak a kutatás számára az érelmeszesedés okozta betegségek birodalmában". Ezek közül egyik legfontosabb az isémiás szívbetegség (ISZB), a szívinfarktus. Hazánkban a lakosság több mint fele (52—53%-a) a szív- és érrendszeri betegségek valamelyikében hal meg, melyek % része érelmeszesedéses eredetű. Évente mintegy 13 000 ember hal meg szívinfarktusban. Sajnos, a fiatalabb korosztályok is mindinkább veszélyeztetettek. A 35— 44 év közötti férfiak szívhalálozási statisztikájában Magyarország Európában az első helyre, a 45—64 év közötti korosztályban a 2. helyre került. Pedig az okok ismertek. Joggal írta Epstein: „Nehezen érthető, miképpen állíthatják ismételten, hogy az ateroszkle-rózis okait nem ismerjük. A valóságban nincs egyetlen ilyen nem átvihető betegség (kivéve a tüdőrákot), melyet akkora találati biztonsággal meg lehet jósolni és amelyet annyira messzemenően lehet okszerűen magyarázni" [9]. Az ISZB vonatkozásában egyik ilyen rizikótényező a cigaretta, amelyből évi 3250 darabot szívunk fejenként, európai rangelsőként. A világranglistán pedig a 2. helyen állunk. A másik ilyen rizikófaktor (RF) a hipertónia, mely a felnőtt lakosság kb. 15%-át terheli, miközben a fele nem is tud róla. Hasonló elsőrendű RF még a hiperlipoproteiné-mia (HLP), melynek előfordulási aránya %—I millió emberre becsülhető és részben táplálkozási szokásainkkal füg^ össze: az első 15 ország között vagyunk a világon évi fejenkénti 32 kg-os zsír- és 37 kg-os cukorfogyasztásunkkal, miközben zöldeégfogyasztásunk 1960 óta nem változott (84r—86 kg). Nem csoda, hogy átlagos napi 3250 kalóriafogyasztás mellett mint egy 3 millió elhízott ember van az országban, akiknek 15%-a cukorbeteg. Mindezt egy rohanó, feszült civilizációs élettempó kíséri, mely mellett keveset mozgunk, még sétára is csak átlag napi 15 percet fordítunk, miközben 95 percet ülünk a TV előtt. Megjegyzendő, hogy_ miközben államimk 25 milliárd Ft-ot tud költeni évente egészségügyi kiadásokra, a lakosság cigarettára, kávéra, alkoholra 87 milliárdot költ és ebben még nincsenek benne a luxuskalóriákra kiadott ösazegeE lemie a teendő? Széles körű társadalmi összefogással csökkenteni a fő rizikófaktorokat, elsősorban a HLP-t, a dohányzást, éa a magasvérnyomást. A szívbetegségek számának csökkentése ugyanis tömegméretekben csak a megelőzéstől várható, mint ahogy ezt a világ már 17 civilizált országában bebizonyították, köztük az USA-ban, ahol 8 év alatt 21%-kal csökkent az ISZB-mortalitás [7], miközben a lakosság vajfogyasztása 54%-al csökkent. Jelenleg már háromszor amyi margarin fogy, mint vaj, a háztartásokban a sertészsír helyett az olaj került előtérbe, mindezek következtében a lakosság átlag koleszterin (C) szintje 15 mg%-al csökkent. Ugyanakkor sikerült a dohányzók arányát 50-ről 32%-ra csökkenteni, 29 millió embert szoktattak le a dohányzásról! A hipertónia kezelésében új gyógyszerek hoztak előrelépést. Mindezek következtében az USA-ban évente jelenleg 190 000 emberrel kevesebb hal meg koszorúérbetegségben, mint a 60-as években! Magyarországon is történt néhány kezdeményezés, a lakosság felvilágosultabb lett, de életmódját még nem változtatta meg. Szükség lenne enhez az orvosok szemléletváltozására s az alapellátás orvosainak ilyen irányú kiképzésére, de az ipar, a vendéglátóipar, a kereskedelem, a sajtó, a rádió, a televízió, az árhivatal, a társadalmi és tömegszervezetek közreműködésére is. Ahhoz azonban, hogy az egész társadalom elé kiállhassunk ilyen igényekkel, egyértelmű tudományos állásfoglalás szükséges. Ezért tartom szükségesnek, hogy a körzeti orvosokat a most már rendelkezésre álló, egyértelműen megalapozott, a kísérő ellenvéleményekkel kétségbe nem vonható érvekkel meggyőzzük arról, hogy a HLP az ISZB egyik elsőrendű RF-a és befolyásolásával az ISZB is csökkenthető. A továbbiakban az ateroszklerózis lipid-teóriáját alátámasztó rengeteg adatból foglaltam össze a leglényegesebbeket, a legújabbakat, főleg a klinikai jellegűeket s az intervenciós vizsgálatok eredményeit. Az ateroszklerózis és a zsíranyagcsere közti oki összefüggés bizonyítékai a következő csoportokban foglalhatók össze: 1. Anyicskov I914-es, C-etetéssel létrehozott érel-meszesedéses kísérlete óta az ateroszklcrózisnak számos állatkísérleti modellje létezik, melyek nagyon hasonlítanak az emberen találtakhoz. C-etetéssel a vérben emelkedett C-szintet lehet létrehozni, ami ateróma-képződéshez vezet. Eimek föltétele a hiperkoleszteri-némia (HC), és az atheroma lipidcsökkentő rendszabályokkal vissza is fejleszthető. Az emberi ateroma-tózis-elváltozások, plakkok több mint fele lipidekből áll, melyek C-je bizonyítottan az LDL-ből származik [29]. 2. Epidemiológiai vizsgálatok sokasága bizonyította, hogy szoros összefüggés van valamely népesség koronáriamortalitása, a szérum C-S'.intje és a telített zsírok fogyasztásának aránya között. Részben összehasonlító adatokról van szó, mint pl. arról, hogy Japánban, Mexikóban, vagy Görögországban, ahol az étrend nagyon kevés telített zsírt és C-t tartalmaz, a lakosság átlag C-szintje csak 180 mg% 3