Népegészségügy 1978. augusztus [antikvár]

Részlet a könyvből:55 éves korában, csendben ahogy ólt örökre eltávozott körünkből. Korai halálával súlyos veszteség érte a magyar egészségügyet, amelynek orvosi tevékenysége három évtizede során buzgó, fáradhatatlan építője volt.1923. július 5-én született Dunaharasztin. Családja hamarosan Pomázra, majd Budapestre költözött. Itt érettségizett kitüntetéssel 1945-ben a Református Gimnáziumban. Gimnáziumi évei alatt a népi írók jelentették politikai fejlődése első állomását, az egyetemen a Győrffy-kollégisták barátsága hozta közelebb a baloldali mozgalmakhoz. 1945 nyarán már a pomázi földosztó bizottságban tevékenykedett, majd nagy lendülettel kapcsolódott be az egyetemi ifjúsági mozgalomba. A Medikus Kör egyik alapítója, alelnöke, majd 1946-tól a népi kollégiumok szervezője, s a budapesti Pápai Páriz Ferenc Medikus Kollégium igazgatója 1949-ig. Ez az időszak jól ismert eredményeivel, ellentmondásaival, csalódásaival, hibáival politikailag éretté tette, meghatározta további életútját. 1948-ban avatták orvosdoktorrá. Rövid János kórházi belosztályi működése után a Népjóléti Minisztériumba került, majd az Egészségügyi Minisztériumban lett osztályvezető. 19531957 között a II. sz. Belgyógyászati Klinikán tanársegéd, majd az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetővé nevezték ki s így néhányévig közvetlenül foglalkozhatott az orvosképzés és egészségügyi szakemberképzés gondjaival. Tagja volt a Népegészségügy szerkesztő bizottságának is. A minisztériumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen betöltött magas pártfunkciói széleslátókörű, politikailag tisztánlátó, tapasztalt egészség-politikussá forrmálták.Élete, munkássága legfőbb szakasza mégis az a 12 év volt, amelyet a fővárosi egészségügy élén megfeszített munkával a relatíve elmaradott intézményrendszer fejlesztésének meggyorsítására, az egészségvédelem hatékonyságának fokozására fordított. Ez az időszak bővelkedett ugyan nehézségekben, de eredményekben is gazdag. Bartha Ferenc a kitűzött cél: az egészségügy szocialista jellegének megerősítése és továbbépítése érdekében következetesen munkálkodott s a nehézségek ellenére a fővárosi egészségpolitika töretlen irányvonalát igyekezett továbbfejleszteni. Erre nemcsak munkatársait biztatta, személyes példájával járt elöl. Imponáló és lelkesítő, közvetlen munkatársait magával ragadó volt az az eszmei-politikai szilárdság, következetesség, harcos kiállás, amellyel a fővárosi egészségügy kásahegyeinek" eltakarítására, a sok évtizedes lemaradás felszámolására, a betegek érdekeinek áldozatos szolgálatára, a szervező és gyógyító munka tökéletesítésére ösztönzött. 8113