Orvosi Hetilap 1960. január-június (fél évfolyam) [antikvár]

AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJAAlapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 185 7-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR DARABOS PÁLDR., FISCHER ANTAL DR HIRSCHLER IMRE DR LENART GYÖRGY DR SÓS JÓZSEF DR SZÁNTÓ GYÖRGY DR WALD BÉLA DR.f Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR.Szerkesztő: BRAUN PÁLDR.101. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1 960. JÚLIUS 3Országos Közegészségügyi Intézet VirusosztályaAz influenza-kérdés jelenlegi állásaIrta: TAKÁTSY GYULA dr./0Az influenza problematikájának tárgyalásakor önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az influenzavírus, bár egyike a legrégebben ismert és legkiterjedtebben tanulmányozott vírusoknak, mégis a vírus tulajdonságaira vonatkozó ismereteink sok kérdésben hiányosak, a betegség elleni küzdelem gyakorlati eredményei pedig messze elmaradnak más, esetleg később felfedezett és kevésbé tanulmányozott vírusbetegségekkel kapcsolatos eredményektől. Ha a kérdés magyarázatát keressük, mindenek előtt az influenzavírusnak a többi pathogén emberi vírusok között elfoglalt kivételes helyzetével kell megismerkednünk.Ismeretes, hogy az egyes vírusféleségek között szervezettségüket illetően lényegesen nagyobb különbségek vannak, mint pl. a különböző baktériumok között. Ez megnyilvánul már a nagyságbeli különbségekben is, még lényegesebb azonban a biológiai tulajdonságokban megnyilvánuló különbség a primitív és magas szervezettségi fokon álló vírusok között. Éppen ezért a vírustanban az egyik vírusféleségre vonatkozó megállapítások sokkal kevésbé általánosíthatók, mint a bakteriológiában. A növényi és egyes primitív állati vírusok (melyek lényegében tiszta nukleoproteinek) kristályosítha-tóságának ténye egyáltalán nem általánosítható és elvileg helytelen lenne azt a magasabb szervezettségű vírusokra is vonatkoztatni. Ugyancsak helytelen volna általánosítani a primitív vírusokra vonatkozó azon megállapítást, hogy egyedül a nukleinsav determinálja a vírus infektivitását.Kétségtelen, hogy az influenzavírus egyike a legmagasabb szervezettségi fokon levő vírusoknak. Ezt a vírus egyszerű kémiai analízise is bizonyítja, amennyiben kiderült, hogy a többi vírusokhoz viszonyítva lényeges eltérés van a nukleinsav-, lipoid-, polisaccharid- és proteintartalmában. Ígyaz influenzavírus nukleinsavtartalma a szárazanyagra vonatkoztatva feltűnően alacsony, mindössze 13%, ugyanakkor a lipoid- és polisaccharid-tartalma lényegesen magasabb. Különösen feltűnő a magas, mintegy 3035%-nyi lipoid-tartalom, amelynek jelentőségéről még lesz szó. Az alacsony nukleinsavtartalom csak relatíve kevés, a vírus ugyanis olyan alkatrészekben gazdag, amelyek a differenciáltabb szervezettség hordozói. Az, hogy ezek az anyagok a vírusban nemcsak baUaszt anyagok, hanem funkcionális szerepük is van, bizonyítják a vírusnak azok a jól definiálható tulajdonságai, amelyek más vírusnál nem tapasztalhatók (adszorpciós képesség, enzim aktivitás stb.) és amelyek az említett anyagok szerepére utalnak.Amíg tehát a primitív vírusok egyetlen, vagy néhány nukleoprotein makromolekulának tekinthetők, melynek molekulasúlya több százezres nagyságrendben van, addig az influenzavírus mintegy ötszázmilliós molekulasúlyával" ilyen vonatkozásban inkább a baktériumhoz áll közelebb, mint a primitív vírushoz. Elméleti számítások alapján az influenzavírusrészecske mintegy húsz nukleinsavmolekulát tartalmaz. A fehérjemolekulák száma több mint háromszáz, ezek egy része a nukleinsavval nukleoprotein komplexet képez, más részük a felületi antigén kialakításában vesz részt, illetőleg a víruslipoidhoz kapcsolódik, mint lipoprotein.Az influenzavírus szerkezetére vonatkozó elképzelés az eddigi ismereteink szerint a következő: a vírusrészecske magját a filogenetikailag legrégibb eredetű nukleoprotein rész alkotja, ez tartalmazza a vírusnukleinsavat, amely a vírus szaporodóképességének és genetikus tulajdonságainak fő hordozója. A nukleinsavval komplexet képező fehérje alkotja a vírus S" vagy g" antigénjét, amely a vírus típus jellegét határozza meg és037