Psychiatria Hungarica 2000/2. [antikvár]

n Szerkesztőségi közlemény Psychiat Hung 2000, i5 {2):125-126 EGYSÉGES KÍSÉRLET A HAZAI ORVOSI SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉG ÖSZTÖNZÉSÉRE A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya állásfoglalást adott ki arról, hogy az Orvosi Hetilap, a MOTESZ és a Magyar Orvosi Kamara elnöksége kezdeményezése alapján olyan mutató bevezetését javasolja, amelynek segítségével ösztönözni lehet a magyar nyelvíí tudományos publikálást. Az állásfoglalás több hazai folyóiratban, legtjjab-ban a Magyar Belorvosi Archívumban (1999/2) jelent meg. A Psychiatria Hungarica szerkesztősége örömmel üdvözli az állásfoglalást, sőt azt sajátjaként tekinti. A hazai pszichiátria ugyanis hasonló gondokkal küzd, mint az orvosi szakma egésze: kevés a számottevő, színvonalas publikáció. Ahogy az akadémikusok állásfoglalásukban megfogalmazzák, a Hazai (Orvosi) Szakirodalmi Mutató (HSZM) elsősorban a klinikusok megítélését segíti, azok érdekeit szolgálja és védi. Hiszen nagyon fontos, hogy a magyarországi biomedicinális kutatások jelentős eredményei a hazai folyóiratokban is megjelenjenek, ezáltal is emelve a szaklapok színvonalát és gazdagítva a hazai orvosi irodalmat. Az állásfoglalást kibocsájtók azt is hangsúlyozzák, hogy a hazai mutatószám-rendszer nincs semmiféle kapcsolatban a nemzetközi szcientometriás értékeléssel, azaz nem felel meg im-pakt faktornak. Kizárólag a hazai szakirodalmi teljesítmény numerikus jelzője. Ezért nem alkalmazható a nemzetközi publikációk és idézetelemzések helyett a tudományos kutatási pályázatok, vagy a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora" cím odaítélésének elbírálásakor. A két éitékrend abban rokon, hogy mindkettőben az a szándék érvényesül, hogy szakmai pályázatok esetében a bibliográfiai jegyzékben a közlések ne összemosva, súlyozás nélkül jelenjenek meg. így végül is a mutatószámok inkább az adatszolgáltatást pontosítják, ezáltal járulnak hozzá a tudományos tevékenység értékeléséhez. Az állásfoglalás mellékletében megjelent az egységes „Publikációs adatlap", valamint az adatlap kitöltését megkönnyítő Szempontok és infoimációk a Publikációs adatlap kitöltéséhez című ismertető. Az adatiapot hat jegyzék egészíti ki: öt a közleményeket, cikkeket, előadásokat tartalmazza, a hatodik az idézettség listáját, önidézés nélkül. A pályázatok során javasolt ennek az adatlapnak az egységes használata. Az adatlaphoz mellékelni kell a pályázó publikációs és citációs jegyzékét. A publikációs jegyzékben külön csoportokban (külön lapon alcímekkel) kell, hogy szerepeljenek a különböző közlemények. Az 1. számú jegyzékben a szakfolyóiratokban megjelent tudományos közlemények („teljes", „short", „rapid", „review") szerepelnek. A teljes referencia (szerző, évszám, cím, folyóirat neve és kötetszánia, kezdő és záró oldal) után meg kell adni - ha van - a folyóiratnak az arra az évre vonatkozó impakt faktorát. A 2. számú jegyzékben szerkesztői levelek, hozzászólások, válaszok (név, évszám, cím, folyóirat, oldalszám) tartoznak. Ezek rangos folyóiratokban (e folyóiratok listája szerepel az állásfoglalás mellékletében, itt helyhiány miatt nincs módunk közölni) rendelkeznek, máshol nem impakt faktorral. A 3. számú jegyzék a folyóiratokban megjelent előadás-kivonatokat tartalmazza. Ezeknek nincs impakt faktora. A 4. számú jegyzék a kongresszusi előadások teljes szövegét foglalja magában. E közlemények