Psychiatria Hungarica 2001/1-6. [antikvár]

A SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján 1996-ban kezdtük meg két rövid, strukturált, átfogó pszichiátriai kérdőív, a Mini International Neuropsychiatrie Interview (M.I.N.I.) és bővített formája, a Mini International Neuropsychiatrie Interview Plus (M.I.N.I. Plusz) hazai változatának kidolgozását (1). Ezen kérdőíveket két kutatócsoport, az Egyesült Államokban Sheehan és mtsai, Európában Lecrubier és mtsai dolgozták ki (2, 3,4). Vizsgálatunk első részében a M.I.N.I, Plusz 4.4 kérdőívet 100 - a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján fekvő - beteggel vettük fel. A kritérium-validitás vizsgálat során a kérdőívvel kapott diagnózist hasonlítottuk össze a beteg kórrajzában talált felvételi diagnózissal. A diagnózisokat a BNO-IO nagyobb kategóriái alapján 9 csoportba soroltuk. Ezekre a csoportokra számítottuk ki a kappa értékét, mely csak egy esetben érte el a 0,62-ot, egyben a 0,54-ot és a többi csoportnál ennél kisebb értéket vett fel.Szükségesnek tartottuk ezek után a M.I.N.I. kérdőívek kritérium-validitásának további vizsgálatát. Munkánk második részében a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján a M.I.N.I. kérdőívek vizsgálatába1996-ban bevont 80 beteg dokumentációját tekintettük át (5). E betegeknél a M.I.N.I.Plusz kérdőív alapján 1996-ban felállított diagnózisokat vetettük össze egy független vizsgáló által meghatározott diagnózissal (best estimate"), mely a betegek kórházi dokumentációján alapult. A kérdőív és a független vizsgáló által meghatározott diagnózisokat ismét a korábban említett 9 nagyobb csoportba soroltuk. Most a szenziti-vitás és a specificitás értékeit számítottuk ki az összes felállított diagnózisra együttesen, valamint a 9 diagnóziscsoportra. A szenzitivitás értéke szűkebben értelmezve - ha álnegatív-nak azokat az esetek számítottuk, amelyekben a M.I.N.I. Plusz elmulasztotta egy kórkép felismerését, amelyet a független vizsgáló diagnosztizált - csak egy esetben volt 0,50, egyszer 0,60, a többi csoportnál 0,80-nál magasabb volt. A szenzitivitás érték tágabb meghatározását használva - amikor a fentieken kívül álnegatívnak számítottuk azokat az eseteket is, amikor a M.I.N.I. Plusz és a független vizsgáló másképp diagnosztizált - két kórképnél kaptuk a kappa értékének 0,50-át, a többi esetben 0,80-nál magasabb volt a kappa. A specificitás értéke minden csoportnál meghaladta a 0,60-at, 7 esetben pedig 0,80-nál is nagyobb volt. Azt találtuk, hogy a M.I.N.I. Plusz a független vizsgálóhoz képest igen kevés valódi pozitív esetet mulasztott el, míg sok álpozitív diagnózist állított fel. Egy beteg esetében a független vizsgáló átlagosan í ,10 diagnózist, míg a M.I.N.I. Plusz 2,50 diagnózist állított fel. Ezzel magyaráztuk a vizsgálatunk első részében talált alacsony kritériumvaliditási kappa értéket.Sheehan és mtsai, valamint Lecrubier és mtsai a M.I.N.I. kritérium-validitás vizsgálata során kritériumeszközként egy-egy korábban már széles körben ismert strukturált diagnosztikus kérdőívet használtak. Munkájuk során a kritérium-validitás vizsgálat kappa értékeként mindkét centrumban magas értékeket kaptak. Az Egyesült Államokban a Structured Clinical Interview for DSM (SCED) és a M.I.N.I. összevetése során a kappa értéke 22 kórképből csak egy esetben volt 0,50-nál alacsonyabb, míg Franciaországban a Composite International Diagnostic Interview for ICD-10 (CIDI) és a M.I.N.I. összehasonlításának eredményeként 17 kórképből csak két esetben nem érte el a 0,50-ot. így mi is hasznosnak találtuk a M.I.N.I. kérdőívet összevetni a hazai gyakorlatban már használt strukturált kérdőívvel. Dolgozatunkban munkánk harmadik részéről szeretnénk beszámolni, melynek során a M.I.N.I. Pluszt a Diagnostic Interview Schedule (DIS) kérdőívvel hasonlítottuk össze.