Javaslap 2010. tavasz [antikvár]

Részlet:Az Idő, ez a hékantárszárú, ezerszemű, örökijjú, magban gazdag tátosparipa szállít. A szekerén mágusok, és a teremtett lények a kocsi küllői. Hétkereküként szállít az idő, hét kerékagya van, s tengelye a halhatatlaruág. S ez az idő az összes világot áthatva a leffiagyobb istenként halad. " (Atharva-véda, XIX. 53.)A tudatfolyamatok áramlásával együtt áramlik az idő. Az idő a legnagyobb erő a teremtett világban, a teremtett világ az idővel jön létre és az idővel múlik el. Nemek feletti atyja, nemzője és szülője Ö a világosságnak és a sötétségnek, nappalnak és az éjszakának, Napnak és a Holdnak, minden jónak és minden rossznak. Az évek, hónapok, hetek, napok, órák, percek és másodpercek az idő kifejeződései. Tudattalan áramlása magával ragadja és elnyeli, folytonos áramlása elszédíti és elkábítja a lényeket. Feltartóztathatatlanul forog körbe, hogy szédítő iramával a valóságot eltakarja.Ezt az időt most sárkányként tiszteljük és megfékezéséhez gyeplőnek az igát használjuk. Három feje, a múlt-jelen-jövő egyszersmind a három nagy ártó energia szimbóluma is, melyek egymást gerjesztve egyre nagyobb mozgást idéznek elő.A r^i bölcsek, javasok és mágusok ismerték az igát és a gyeplőt és ^pen ezért utazták be a hét világot az idő szekerén, túlemelkedve ezáltal minden időből fakadó meghatározottságon. A tudat és az idő energiaáramlását igázva haladtak az idővel az időfelettis^be.A Javaslap is az igázásért veszi elő a - ma már jól ismert - jóslási rendszereket. A folyvást áramló időt és a változások természetét három módon szemléljük: a VáltozásokTörvénykönyve (Ji King), a Táró és az asztrológia lesznek ebben segítségünkre. Az éves körforgást a r(%i magyar hagyomány ősi ünnepeinek megtartásával követjük. A testben zajló körforgást a r^i javaslás feltámasztásával törelözünk tudatosítani. S mindezt azért, hogy nyilvánvalóvá váljon egy olyan összefüggő rend, mely átszövi a mindens<% külső és belső, alsó és felső r^ióit. Reménykedve, hogy mindez üdvére válik a megszabadulni vágyó lényelmek.