Nulladik Típusú Találkozás 1992. február [antikvár]

Részlet a könyvből: "Bár elég sokat szövegeltem már az önmagunkkal való találkozás (ld. még Nulladik típusú találkozások) fontosságáról, mégis meglepődtem, amikor szembejöttem magammal az utcán. Az a másik én egy kicsit ápolatlanabb volt (voltam?), de lehet, csak lezserebb, valahogy hiányzott belőle(m) a konszolidáltság és a megfelelés képessége. Lehet, hogy iszik is. Úgy tartják tudós lélekbúvárok, hogy az ember röpke élete során növeszt magának egy ilyen ún. árnyéktudatot, és minden civilizálatlan vágyát, nem megfelelő tulajdonságát, mindent, ami kényes úri gusztusának nem megfelelő, ebbe az árnyéktudatba ültet (üldöz) át."