kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany László - Ufómagazin 2018. június [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/974/5086974.jpg "Arany László - Ufómagazin 2018. június [antikvár]")
Ufómagazin 2018. június [antikvár]
Arany László, Falvai Róbert, G. Nagy Pál, Király Tamás, Knoll Gyula, Kristóf Miklós, Miklós Attila, Miskolci László, Nemere István, Pusztay Sándor, Viszkok András
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Ufómagazin 2018. június [antikvár]
Szerző:
Arany László
,
Falvai Róbert
,
G. Nagy Pál
,
Király Tamás
,
Knoll Gyula
,
Kristóf Miklós
,
Miklós Attila
,
Miskolci László
,
Nemere István
,
Pusztay Sándor
Viszkok András
Kiadó: Kornétás Kiadó Kft.
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 210 mm x 300 mm
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).
1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Neje Szalay Gizella volt.
Falvai Róbert Nemere István egyik írói álneve.
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) író, műfordító. Rendkívül termékeny író, 2012-ig közel 600 könyve jelent meg magyar nyelven, ez egyébként magyar rekord. Műveinek eladási példányszámai megközelítették a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és a paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsa és eszperantó nyelven is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (kávé, alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás. Megrögzött optimista és a politikát kerülő ember.
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) író, műfordító. Rendkívül termékeny író, 2012-ig közel 600 könyve jelent meg magyar nyelven, ez egyébként magyar rekord. Műveinek eladási példányszámai megközelítették a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és a paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsa és eszperantó nyelven is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (kávé, alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás. Megrögzött optimista és a politikát kerülő ember.
Nemere István író, műfordító. Közel hatszáz könyve jelent meg eddig, ami magyar rekord. Műveinek eladási példányszámai megközelítik a tizenegymilliót. Regényeit és tudományos munkáit számos nyelvre fordítják.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............