A gyermek és az ijfúság 1935-1938. [antikvár]

Részlet:1935. 1. számKöszöntőnek készültek e sorok - sirató lett belőlük...Elhagyott bennünket Társaságunk újjászervezője, vezérünk, jóbarátunk.Amilyen megbecsülést, megtiszteltetést s értékelést jelentett Társaságunknak is a elnökünket ért kitüntetés, olyan fénynélküli elborulást, olyan vígasztalan fájdalmat hagyott hátra váratlanul bekövetkezett halála. Amilyen nagy, mindent magával ragadó örömmel fogadtuk szeretve tisztelt Elnökünknek a fővárosba, régi munkássága helyére való visszatérését, olyan döbbenetes erővel szorította össze torkunkat a tragikus elmúlás híre. Mintha csak rendelésszerű lenne a különös megpróbáltatások sorozata a magyar gyermektanulmányozásért és nevelésügyért aggódók számára.