A Tanító 1989-1990. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

A tanítói kérdések szerepe a tananyag-feldolgozás irányításában MIRUNÉ KITTLER JÚLIA A kérdés az emberek közötti kommunikációs kapcsolatokban természetes módon és nagy gyakorisággal jelenik meg. Ezek a kérdések általában tudakozódás céljából a kérdező számára ismeretlen dolgok után kutatnak. A pedagógusok tanórákon alkalmazott kérdései specifikusak. Nem az ismeretlent kutatják, hanem a tananyag-feldolgozás kapcsán a tanulók ismereteire irányulnak. A szakirodalom a kérdezés problematikáját leginkább a módszer oldaláról közelíti. A kérdezés a beszélgetés módszercsoportba tartozik, szóbeli, írásbeli, képi és gépesíthető eljárás. (9) A beszélgetés módszere nagy gyakorisággal jelenik meg az iskolai tevékenységben. A kisiskolások tanulásirányításában különösen jelentős, mert életkori sajátosságaik miatt a direktebb irányítási módok nélkülözhetetlenek. így a tanítói kérdésről úgy beszélhetünk, mint a tananyag-feldolgozás irányításának eszközéről. A tanító a tananyag-feldolgozás folyamatában közöl és kérdez. Kérdez: — amikor feltételezi, hogy a feldolgozásra váró ismeretet valamelyik tanítványa birtokolja, — hogy bizonyságot szerezzen arról, milyen ismeretekkel rendelkeznek tanítványai, — hogy felkeltse a tanulók érdeklődését és a tananyag-feldolgozás aktív részesévé tegye, — hogy állásfoglalásra késztesse a tanulót és jobban megismeije személyiségét. A kérdésnek sokféle hatása van, ebben a munkában a kérdezés folyamatával, a tanítási órákon elhangzó tanítói kérdések mennyiségével és tartalmával foglalkozom. A pedagógiai köztudatban a kérdezésnek két alapvető mozzanata van: a kérdés és a válasz, melyek egy láncolatot alkotva hívják egymást. Nagy Ferenc kutatásai alapján e folyamatban több mozzanatot ismerhetünk fel. A kérdés előkészítése, a kérdés feladása, a válasz gondolkodó keresése, jelentkezés, felszólítás, válaszadás, a válasz értékelése. Vizsgálataink azt igazolják, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a tanóra hatásfokát, ha a tanító a kérdéseit nem készíti elő, csak a tanórán rögtönzi. Gyakran tapasztaljuk a tanítási órákon, hogy a tanítói kérdést követő választ kereső gondolkodási idő nagyon rövid. A gyerekek nagy eltérést mutatnak a válaszkeresés időtartama tekintetében. A fejlettebb, gyorsabb gondolkodásúak rövid idő alatt megalkotják a választ, a tanító őket hívja fel, így a kevésbé fejlettek, akiknek a tananyag-féldolgozás aktív részesévé kellene válni, csak követői, jó esetben befogadói lesznek annak. Az ilyen tanítási órák gyakran a tanító és néhány jó tanuló párbeszédévé válnak. (10) A tanulói válasz értékelése attól függ, hogy az megfelelt a tanító elvárásának vagy sem. Ha a válasz jó, akkor a tanító értékelése megerősítő. Ez történhet verbálisan: a használható ismeret hangsúlyozásával és dicsérettel; illetve kifejezhető metakom-munikatív eszközökkel (mimika, hangsúly, taglejtés). Nem megfelelő válasz esetén jó, ha indokol a tanító. A tanító indokai kőzött találunk utalást az ismeretek, összefüggések hiányára, a nem megfelelő kifejezés használatára vagy arra, hogy a válasz nem kapcsolódik a témához. Az értékelés egyértelműsége és indokoltsága azért jelentős, mert ez tájékoztatja a tanulókat a tananyag-feldolgozásban betöltött szerepükről, a meglévő ismereteik felhasználhatóságáról és a hiányzó ismeretek pótlásának szükségességéről. (7) A kérdezés mozzanatai közül háromra tértünk itt ki, a következőkben részletesebben megvizsgáljuk a tanító kérdését, természetesen a tanulói válaszok összefüggésében. A tanítók a kérdések mennyisége szempontjából három nagy csoportba sorolhatók: sokat, átlagosnál többet és átlagosan kérdezők. A tanítóknak önmaguk besorolásához néhány adattal segítünk. Nagy Ferenc (8) a tanárok kérdéskultúráját vizsgálva 50 tanórán gyűjtötte a kérdéseket, és 77,2 átlagot, 177—14 szélsőértékkel regisztrált. A Tausch testvérek vizsgálatában tanóránként 60 kérdés hangzott el, 172—38 szélsőértékek. A vizsgált tanórák 33%-ában 96 a kérdésátlag. Mi egy kiterjedt vizsgálati anyagból kiemeltük azokat az órákat, amelyeken a tanítók a tervezett célokat és feladatokat megvalósították, a tananyag-feldolgozás optimális hatásfokát biztosították. E tanórák figyelembevételével lehetőségünk nyílt a pedagógiai elvárásoknak megfelelő tanítási órák átlagos kérdésszámának kiszámítására. Az eredményes tanulásirányítás az al- 106