BevezetésNyolc-tíz esztendő óta különösen intenzíven foglalkozunk az ún. szlovák kérdés"-sel, konkrétan a szlovák nemzeti tudat kialakulásának történeti, eszmetörténeti, nemzetelméleti, nyelvi-kulturális és politikai problémáival. Oktatói, illetve kutatói munkánk során ugyanis egyre gyakrabban kellett tapasztalnunk, hogy - annak dacái'a, hogy a történelmi IVIagyarország keretei között a szlovákok és a magyarok élete, sorsa szorosan összefonódott -mennyire hiányosak és pontatlanok az ismereteink a mai...
BevezetésNyolc-tíz esztendő óta különösen intenzíven foglalkozunk az ún. szlovák kérdés"-sel, konkrétan a szlovák nemzeti tudat kialakulásának történeti, eszmetörténeti, nemzetelméleti, nyelvi-kulturális és politikai problémáival. Oktatói, illetve kutatói munkánk során ugyanis egyre gyakrabban kellett tapasztalnunk, hogy - annak dacái'a, hogy a történelmi IVIagyarország keretei között a szlovákok és a magyarok élete, sorsa szorosan összefonódott -mennyire hiányosak és pontatlanok az ismereteink a mai szlovák történetírás számára oly fontos szlovák nemzeti ébredés"-röl, a szlovák nemzeti tudat születéséről. A 18-19. századi szlovák történelem vagy a reformkori szlovák-magyar viszony vizsgálata - talán az irodalomtörténeti kutatásokat, valamint Szarka László és Niederhauser Emil közelmúltbeli írásait kivéve -nem tartozik a magyar történelemoktatás és tudományos kutatás kedvelt területei, kedvenc témái közé. Ján Kollár, Pavol Jozef Safárik, Jozef Miloslav Húrban vagy Eudovít Stúr nevét Szlovákiában és Csehországban települések, oktatási és kulturális intézmények stb. sokasága viseli. Tudósi, nemzetébresztöi munkásságukat az európai szláv államokban régóta oktatják és kutatják. Magyarországon viszont még a történelem iránt érdeklődő emberek is többnyire csupán felületes ismeretekkel rendelkeznek a - sokáig nem is szlovák, hanem hungarus és szláv tudatú - szlovák nemzetébresztők"-röl, a szlovák nemzeti mozgalom" kulturális, nyelvi, politikai törekvéseiről, a magyar-szlovák, szlovák-magyar viszony elmérgesedésének valódi okairól az 1780-1848/1849 közötti időszakban. Ez nem is csoda, hiszen a szlovák nemzetébresztök egyetlen fontosabb munkája sem olvasható magyar nyelven! Egy-két kivételtől eltekintve ugyanez vonatkozik a mai szlovák történetírás eredményeire is. Ján Kollár vagy E. Stúr életéről, tudományos, politikai tevékenységéről, nézeteiről az utóbbi fél évszázadban nem készült átfogó elemzés magyar történész tollából. Stúrról ugyan 1956-ban megjelent egy politikai életrajz, de ez is Vladimír Matula szlovák nyelvű könyvecskéjének fordítása volt! A magyar történetírásnak tehát e tekintetben is Jócskán van még tennivalója, pótolnivalója, mint ahogy a szlovák nemzeti tudat hazai kutatásában is vannak még feltáratlan területek vagy új megközelítési lehetőségek.
Termékadatok
Cím: Acta academiae paedagogicae Agriensis Nova series tom. XXXII. [antikvár]
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.