Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis Tomus II. [antikvár]

A második félévnyitás A második félévnyitás nem megszokott esemény a felsőoktatás történetében, mint ahogy a Miskolci Bölcsész Egyesület Egyeteme sem megszokott jelenség. Nem szokványos, de törvényszerű. Létét hagyományos emlékek előjelezték, korszerű igények megvalósították. A hagyomány nagymultú iskolatörténetet hagyott Miskolcra. Az iskola az 1400-as évek elején már működött, mint városi iskola, 1540-től református iskola lett. Az 1700-as években olyan nagyhírű tudósok oktattak az ősi falak között, mint Papp János, Szalay Sámuel, később Korponay József, Apostol Pál, Édes Albert. 1812-ben honosodott meg a felsőoktatás azáltal, hogy bevezették a 4 osztályos lyceumi képzést. Évente 453 hallgatót oktattak. Közülük átlag 100 diák fejezte be tanulmányait Heidelbergen, Utrechtben, Bécsben, Edinburghban, s szerzett a miskolci bölcsészdiplomához jogi, orvosi képzést vagy elmélyítette tudását a bölcsészeti tudományokban, lektorált, s tudós tanárként tért vissza. A vesztes szabadságharc után 1850-ben helytartótanácsi határozat szüntette meg, mint a nemzeti mozgalom egyik bölcsőhelyét, büntetni kívánta általa a várost. Miskolcon elsőként alapított a református egyház felső leányiskolát 1845-ben Karacs Teréz közreműködésével. Őt Dóczy József váltotta fel az igazgatásban. Innen hívták meg Debrecenbe, a később róla elnevezett Dóczy Gimnázium megszervezésére. A miskolci gimnáziummá felnőtt református leányiskolát és református fiúgimnáziumot az államosítás szüntette meg 1953- ban.