Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának szakmódszertani közleményei XV/2. [antikvár]

A most sorra kerülő és négy témát érintő előadássorozatnak az a célja, hogy az érdeklődő matematika-fizika szakos hallgatók bepillanthassanak a matematika néhány nagyon szép és konkrét problémákra választ adó fejezetébe. Az ún. optimumszámítás (szélsőérték-számítás) néhány problémakörét érintjük majd. A rendelkezésünkre álló kevés idő azonban csak azt teszi lehetővé, hogy apró, de fontos részleteket ragadjunk ki abból a problémasokaságból, amely az elmúlt három évszázadban az optimumszámításban felvetődött. Az optimum keresése olyan régi, mint a tudatos emberi tevékenység. A matematika fejlődése során egyre több optimalizálási problémát sikerült matematikai modellbe önteni. A szélsőérték-számítás fontosságához azonban egy másik tényező is járul: számos természeti jelenség úgy zajlik le, hogy közben valamilyen "mennyiség" szélsőértéket vesz fel. Az optimumszámítás eredményei ezért nemcsak az ember alkotó munkáját segítik elő, hanem egyben hozzájárulnak a világ megismeréséhez is.