kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
DR. ARPÁSSY GYULA: Pest városi iskoláinak fejlődése az 1850-es években — A Fővárosi Népművelési Tanács helytörténeti pályázatán különdíjat nyert pályaműből — A magyar nép 1848-as szabadságharcát a nemzetközi és a belső reakció túlereje elbuktatta. A Habsburg önkényuralom 1849 után a népet kegyetlenül elnyomta. Haynau fegyveresen, Bach rendőri bürokrata szervezettel előzött meg és büntetett minden megmozdulást. A szabadságharc bukása után a forradalmár pedagógusokat halálra ítélték,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
DR. ARPÁSSY GYULA: Pest városi iskoláinak fejlődése az 1850-es években — A Fővárosi Népművelési Tanács helytörténeti pályázatán különdíjat nyert pályaműből — A magyar nép 1848-as szabadságharcát a nemzetközi és a belső reakció túlereje elbuktatta. A Habsburg önkényuralom 1849 után a népet kegyetlenül elnyomta. Haynau fegyveresen, Bach rendőri bürokrata szervezettel előzött meg és büntetett minden megmozdulást. A szabadságharc bukása után a forradalmár pedagógusokat halálra ítélték, bebörtönözték, pl. Táncsics Mihályt, Teleki Blankát, Lőwei Klárát, Tavassi Lajost. A magyar közoktatásügy forradalmi eredményeit eltörölték. A magyar iskolaügyet a bécsi közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe utalták. A közoktatáspolitika fő törekvése a németesítés és az iskolák egyházi jellegének érvényesítése. Az oktatásügy hanyatlott. A politikai élet zavartsága, a felügyelet lazasága miatt az iskolába járás rendszertelen volt. Rozoga, düledező iskolaépületek voltak, alacsony képzettségű tanítókkal, túlzsúfolt osztályokkal.1 A lassú fejlődésre jellemző, hogy 1766-ban Pest városának két iskolája volt: egyik a belvárosi német, a másik a belvárosi magyar iskola.2 1833-ban is csupán 8 iskolája volt.3 Az 1850-es évekig újabbakat nem is létesítettek.4 A főigazgató látta a hiányosságokat, sürgette az iskolák újjáépítését, újak létesítését, de a sürgetésnek nem sok eredménye volt. A városi tanács nagy kiadásaira hivatkozva nem tett eleget a főigazgató kérésének. AZ OSZTRÁK ÖNKÉNYURALOM KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA ÉS PEST VÁROS ISKOLAÜGYE Pest város oktatásügyét a Ratiok alapján szervezték és aszerint működött úgyszólván 1848-ig. A Helytartótanács 1845-ben a 25 224. sz. r.-tel kiadta ugyan a Magyarország elemi tanodáinak szabályai című elemi iskolai oktatás új szervezési rendjét, de megvalósításának sok akadálya volt. Részben anyagi, részben személyi feltételek miatt a város iskoláinak átszervezése nagyon lassú volt. A szabadságharc leverése után, 1849. év október 9-én Geringer Károly 1 Körösi—Szabó: A magyar népoktatás enciklopédiája. Budapest. 2 Pestvárosi levéltár. Int. a. n. 4082. 3 Gárdonyi Albert: Pest város iskolaügye a Ratio Educationis korában. Pedagógiai Szeminárium. 1939. 4 Haenfler: Buda—Pest. 1854. 122 old. 3

Termékadatok

Cím: Budapesti Nevelő 1972/1-4. [antikvár]
Szerző: Balázsné Méhes Vera , Dr. Bellér Béla , Dr. Dékán Károly , Dr. Pásztor József , Genzwein Ferenc Gosztonyi Jánosné
Kiadó: Fővárosi Pedagógiai Intézet
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Balázsné Méhes Vera művei
Dr. Bellér Béla művei
Dr. Dékán Károly művei
Dr. Pásztor József művei
Genzwein Ferenc művei
Gosztonyi Jánosné művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet