Educatio 2010. ősz [antikvár]

FELSŐOKTATÁS ÉS FOGLALKOZTATHATÓSÁG A FOGLALKOZTATHATÓSÁG KÉRDÉSE AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN* ÍViJ Az 1990-ES ÉVEK VÉGÉN AZ EURÓPAI felsőoktatási reform ötletének kidolgozói abból indultak ki, hogy Európa gazdasági versenyképessége megőrzésének és növelésének egyik fő eleme a magasan képzett munkaerővel való ésszerű gazdálkodás. Az elöregedő kontinensen ezt azzal lehet elérni, hogy a munkaerő szabad áramlása előtti akadályokat a végzettségek rendszerének összehangolásával, a kölcsönös elismerés megkönnyítésével leépítik, és a nemzetközi (európai) mobilitást már a felsőfokú tanulmányok alatti hallgatói mobilitással alapozzák meg. Történt ez akkor, amikor a hivatalos statisztikák szerint a hallgatók 3 százaléka, a magasan képzett munkaerő 2 százaléka volt más európai ország állampolgára. Bár ezek a számok biztosan alulbecsülték a tényleges helyzetet, valamint növekedést is mutattak, mégis felvethető, hogy ilyen arányok mellett (és elsősorban a mobilitás elősegítése céljából) vajon érdemes volt-e az egész földrész felsőoktatásának átalakításába belefogni. A kezdeményezők természetesen ennél szélesebb spektrumban gondolkodtak. Mára kezdeteknél felmerült, hogy a harmonizált, a világ más régióiban alkalmazottal nagyjából kompatibilis szerkezetű képzési-végzettségi rendszer más régiókból érkező hallgatók és munkavállalók előtt is megnyitja az utat Európába, illetve az európaiak számára megkönnyíti a más régiókban való tanulást, munkavállalást. Egy-egy ország belső munkaerő-piaca ugyancsak nyer azzal, ha a mobilitási kultúra elterjed (a mobilitás „felnőtté tesz"), a nemzetközi kontextusban való gondolkodás képessége minden munkavállaló számára hasznos (Teichler2009). A reform a képzési rendszerek, a fokozatok rendszerének összehangolását tűzte ki célul (főleg az ECTS szerinti kreditek meghatározásával), nem terjedt ki a felsőoktatási programok tartalmi elemeire (egyedül az európai dimenzió beépítését emelte ki), azok alakítását mintegy nemzeti keretek között hagyta. A foglalkoztathatóság kérdése csak némi késéssel jelent meg a reform során készült alapdokumentumokban és elemzésekben, majd pedig igen gyorsan egyre nagyobb teret nyert, párhuzamosan azzal, hogy már megkapták diplomájukat azok az első évjáratok, akik az új rendszerű programokban végezték tanulmányaikat. A téma megközelítése eltérő hangsúlyt kapott Európa nyugati és keleti felén. A 'A tanulmányaTÁMOP 4,2.1.B-09/1KMR-2010-2010-0005 projekt keretében készült. EDUCATIO 2010/3 HRUBOS ILDIKÓ: A FOGLALKOZTATHATÓSÁG KÉRDÉSE AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN PP. í47-j6o. f. í . ' I ^ ¦ t« • i