Felsőoktatási Szemle 1989. július-augusztus [antikvár]

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1989. Július-Augusztus 7-8. szám A tanszabadság tegnap és ma (Az 1985. évi I. tv. /Az oktatási tv.) végrehajtásának tapasztalatai DR. HORVÁTH PÁL egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Nem kétséges ma már, hogy az ún. kulturális jogok, ill a tudomány szabadságának a fejlődéstörténetében releváns társadalmi tapasztalatok kumulálódnak, és ez a tény a jelenkori szellemi életünk rendkívül összetett jelenségeiben is nyomon követhető. Jól példázza ezt éppen az az átfogó legiszlációs törekvés, amely a 80-as évek elejétől zajlik. Az oktató - nevelő munka korszerűsítése az idevágó intézményrendszer átalakítása, ill. globálisan az oktatás, ill. tudománypolitika szférájában. A modern (szocialista) egyetem kifejlődésének az előzményvizsgálatához visszanyúlva látnivaló mindenekelőtt, hogy a kulturális jogok intézményesítése nálunk szinte permanens folyamatként tapad a legújabb kori történelmünkhöz. Az első átfogó oktatási törvény (1961. évi III. tv.) hatása alatt már a 60-as években igen kiterjedt legiszlációs munka folyt az alsó-, a közép- és a felsőfokú oktatási intézményekről, ill. részleteiben az oktató-nevelő munka korszerűsítéséről.1 A folyamat szinte a 80-as évek közepéig volna persze nyomon követhető, a mai hatályos jogi szabályozás azonban mindezt túlhaladva, jobbára hatályon kívül helyezte2 már az idevágó részletszabályozást. Az 1985. évi I. törvénybe foglalt új oktatási törvény tehát egy közel negyedszázados fejlődés összegzéseként tűnik elénk. Sőt, témánkat illetően ide sorolhatnánk a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1979. évi 6. tv-t, ill. az MTA új (módosított) alapszabályairól szóló 29/1986. (VII. 23.) sz. Minisztertanácsi rendeletben foglalt hatályos rendelkezéseket is. 385