Bővebb ismertető
SÜLI-ZAKAR ISTVÁN
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VÁZLATA
Szabolcs-Szatmár megye társadalmi-gazdasági helyzetével foglalkozó írások csaknem mindegyikéből előtűnik az a gondolat, hogy a fellelhető problémák többsége a demográfiai helyzetre vezethető vissza.
Valóban, megyénk népességének számszerű alakulása és területi megoszlása, valamint az ország más megyéitől eltérő demográfiai jelenségei egy sor gazdasági és szociális kérdés kiindulópontját jelentik. Sajátos helyzete például abból is adódik, hogy demográfiai képe jelentősen eltér a többi kevésbé iparosodott megyétől is.
Az országos tendenciákat, például a születések számának időszakos emelkedését, vagy csökkenését Szabolcs-Szatmárban is nyomon követhetjük. Az adminisztratív intézkedéseknek, a háborúk pusztításának és egyéb jelenségeknek itt ugyanúgy megfigyel hetjük a demográfiai hatásait, mint más megyében (1. ábra).
Az azonos elvek alapján megszerkesztett ábrákról leolvasható, hogy a fő tendencia a születések számának, s mellette a halálozások számának a csökkenése. Mivel azonban az élveszületések száma az elmúlt hetven év alatt nagyobb ütemben csökkent, mint a halálozások száma, ezért a természetes szaporodás értéke (rövid időszakokat figyelmen kívül hagyva) egyre kisebb lett.
Az összehasonlítás után megállapíthatjuk, hogy megyénk demográfiai különállását mindenekelőtt az országos átlagszámoktól való eltérés eredményezi.
Dolgozatomban népességföldrajzi oldalról kívánom feltárni azokat a területi kapcsolatokat, melyek ezt a számszerű eltérést létrehozták. Szeretném leszögezni: nem tűztem ki olyan célt, hogy e szerteágazó problémakör valamennyi kérdését megvizsgáljam. Közülük csak a soron következő néhánnyal kívánok röviden foglalkozni.
A népességszám
Szabolcs-Szatmár megye népességszámának alakulása az utóbbi száz év során mentes volt a nagy kiugrásoktól és visszaesésektől. A jelentősebb növekedést hozó időszakokat stagnálások előzték meg, illetve követték.
Magyarország mai területén 1870-ben 5 011 310, 1970-ben pedig 10 322 099 ember élt, tehát a népességszám több mint kétszeresére emelkedett. Ugyanezen időszak alatt Szabolcs-Szatmár megye népessége is megkétszereződött: 288 441-ről 590 211 főre emelkedett. Ismerve azonban azt, hogy itt a természetes szaporodás értéke az elmúlt száz év alatt lényegesen felülmúlta az országos átlagot, ennél jóval nagyobb növekedést várhatnánk el. Az ábrát megvizsgálva kitűnik, hogy a századforduló táján ezrek hagyták el a
5