Gyógypedagógiai Szemle 2021. január-december [antikvár]

háttér És célokA pedagógiai és g}'ógypedagógiai szakirodalomban a mozgáskorlátozottság fogalmának számos megközelítésével találkozhatunk (Benczúrné, 2000; Fótíné Hoffmann, 2005). A meghatározások eltérőek, mégis alapvető ismérvük, hogy a jelenség pontos, részletes leírására törekednek. Benczúrné (2000) munkájában a mozgáskoriátozott személy fogalmának értelmezésekor egy általánosan elfogadott meghatározást nyújt: azokat a személyeket tekintjük mozgáskorlátozottnak, akiknél a tartó- és/vagy a mozgatószervrendszer veleszületett vagy szerzett sérülése, károsodása és/vag)f funkciózavar következtében a mozgásos tapasztalatszerzés, a szocializáció jelentős és maradandó akadályozottsága áU fenn." (Benczúrné, 2000, p. 538.).Bár a mozgáskorlátozott egyén kifejezés mellett más meghatározások is jelentkeznek ezen csoport jellemzésére a pedagógiai munkákban (mozgássérült, mozgásfogyatékos, mozgásában akadályozott, testi fogyatékos személy), mégis kutatásunkban a mozgáskorlátozott gyermek meghatározást fogjuk használni a gyógypedagógiai munkákban alkalmazott terminológia figyelembevételével.A köznevelésben részt vevő mozgáskorlátozott gyermekek korábbi és aktuális számáról az Oktatási Hivatal statisztikai adatai szolgálnak éves bontásban információval. Az Oktatási Hivatal által nyilvánosan is hozzáférhető adatok alapján ezen gyermekek száma 2013 és 2019 között 2300 és 2600 fő között mozgott (Oktatási Hivatal, 2013-2019).A mozgáskorlátozott gyermekeket érintő nevelés és oktatás alapvető szempontjait - legyen az szegregált vagy integrált forma elsősorban a jogszabályokban kell keresnünk. Bár az 1990-es évek törvényeiben is olvashatwnk a mozgáskorlátozott gj'ermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos szempontokról, tanulmányunkban a 2011. évi CXC. tönénj a nem:(eti köznevelésről (továbbiakban: köznevelési törvény) és a 2020. évi, az Oktatási Hivatal által közzixm., A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei (továbbiakban: Irányelv) dokumentumokat emelnénk ki, hiszen ezek azok a jogszabályok, rendeletértékű hatállyal bíró források, amelyek jelenleg is érvényesek, aktuálisan alkalmazandók.A törvények és rendeletek hatálybalépését követően az integrált nevelés-oktatás témaköre fokozatosan a tudományos vizsgálatok középpontjába került. Először a törvények és rendeletek szintjén biztosított integráció vizsgálata jelent meg az elmúlt évtizedek tudományos kutatásaiban, amit az integráció gyakorlati megvalósulásának vizsgálatai követtek. Ezen munkákban g)'akran megjelenik az a vélekedés (Adonyiné, 2006; Laki, 2010), hogy az integrált, inkluzív nevelés pozitív hatást g}'akorolhat a sajátos nevelési igénj'ű gyermekek, ezen belül a mozgáskorlátozott tanulók oktatására, nevelésére, személyiségfejlődésére.A fentebb emh'tett érvek okán jelen kutatás célja a mozgáskorlátozott gyermekeket érintő integrált nevelés, oktatás témájának, előfordulásának, gyakoriságának feltárása a vizsgált folyóiratokban. Az Iskolakultúra, az Új Köznevelés, a Mag}'ar Pedagógia, az Educatío és az Uj Pedagógiai Szemle című folyóiratok 1997 és 2019 között megjelent lapszámainak vizsgálata által elsősorban arra kerestük a választ, hogy milyen gyakorisággal jelentek meg publikációk a mozgáskorlátozott gyermekek integrált oktatásával, nevelésével kapcsolatban. A mozgáskorlátozott gyermekekre vonatkozó elemzést a vizsgált pedagógiai folyóiratok összes publikációjához mérten, ezen belül a sajátos nevelési igény kategóriáival való összehasonlítás révén