Iskolakultúra 2002. március [antikvár]

Előadások a gyermekkor történetéről Évtizedek óta konjunktúra tapasztalható a gyermekkor történetével foglalkozó kutatások terén Nyugat-Európában és a tengeren túl Neil Postman az 1971 és 1976 közötti időszakról szólva az Egyesült Államokban megjelent 900 gyennekkor- és családtörténeti publikációról tesz említést. Az 1978-ban lezárt német ,Gyermekkor-, ifjúkor- és családtörténeti bibliográfiá'-ban 2500 német nyelvterületről származó cím szerepel {Lenzen, 1985). A témába vágó magyar kutatások jelentős fáziskéséssel indultak az 1990-es évek elején. Az elsö publikációk ezen a téren Szabolcs Évától erednek, aki a gyermek- és családtörténeti kutatások helyzetével, a legfontosabb alapmüvekkel, a főbb irányzatokkal ismertette meg az olvasókat {Szabolcs, 1990). Ugyancsak ő volt az, aki elsőként vállalkozott a gyermekkép történeti változásainak átfogó elemzésére és a dualizmus-korabeli magyar pedagógiai folyóiratokban megjelenő gyemiekfelfogás rekonstruálására {Szabolcs, 1995). Később tanulságos elemzésben bizonyította, hogy a magyar neveléstörténeti szakirodalomban menynyire esetleges még a gyermekségtörténeti szempont érvényesítése {Szabolcs, 1998); még később már azt regisztrálhatta, hogy a pedagógiatörténet túljutott a gyerekségtörté-nettel való ismerkedés fázisán {Szabolcs, 2000). Ugyancsak ö publikált először egy új metodika, a tartalomelemzés gyermekkor-történeti alkalmazásáról. Az új eljárást a magyar pedagógiai sajtó egy adott időbeli metszetét (1868-1890) elemezve próbálta ki {Szabolcs, 1999). Fontos esemény a diszciplína magyar fejlődéstörténetében a Péter Katalin által szerkesztett kötet megjelenése (1996), a szerzők a kora újkori magyar arisztokrácia gyermek-attitűdjét, gyenneknevelési szokásait mutatják be. Az elemzések meghökkentő módon ellenpontozzák például a deMause-féle fejlödésmodell alapján elvárható attitűdöket, nevezetesen az ambivalens szülö-gyermek kapcsolatot. A magyar főúri szülök — e kötet tanúsága szerint - elemi erővel kötődtek gyermekeikhez, hétköznapi jelenség volt a szeretetteljes szülö-gyermek viszony {Péter, 1996). A gyennekkor-történet tudományán belüli vitákat, az egymással szemben álló irányzatokat érdekes, pszichológiai szempontú megközelítésben elemzi Vajda Zsuzsanna {Vajda, 1997). Egy későbbi tanulmányában történeti korokon átívelő vizsgálódás tárgyává teszi a gyermekkép alakulását {Vajda, 2000). Több gyermekkor-történeti témájú tanulmányt publikált és szöveggyűjteményt szerkesztett Kéri Katalin is, amelyek között különösen újszerű az Európán kívüli kultórák gyermekképének történetével foglalkozó tanulmánykötet {Kéri, 1997). A következőkben a 2001 októberében, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett 1. Országos Neveléstudományi Konferencia két gyermekkor-történeti szimpóziumának előadásait közöljük, amelyek tematikai sokszínűségükkel átfogó képet nyújtanak a magyar gyermekkortörténet-írás jelenlegi helyzetéről. Irodalom Kéri Katalin (szerlí., 1997): Távoli tájak, ismeretlen gyermekek. Janus Pannonius Tudományegyetem, Tanárképző Intézet, Pécs. Lenzen, Dieter (1985): Mythologie der Kindheit. Rowolts Taschenbuch Verlag, Reinbek bei Hamburg, Péter Katalin (1996): Gyermek a kora újkori Magyarországon. Budapest. Szabocs Éva (2000): Neveléstörténet és gyermekkortörténet. In: Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada. Osiris, Budapest. 66-76.