Iskolakultúra 2014. október [antikvár]

Holecz Anita^ - Molnár Szandra^ ' adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar 2 pedagógiatanár és andragógus tanár, MA szakos II. évfolyamos hallgató, Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Pedagógusok pozitív pszichológiai tükörben: a jóllétet erősítő tényezők jellemzői a pályán A pozitív pszichológia központi konstruktumainak megléte az iskolai környezetben hazánkban is kutatott, döntően a tanulók jóllétének feltételeire fókuszálnak. Vizsgálatunk a pedagógusok oldaláról közelíti meg az iskola mint pozitív intézmény fejlesztésének lehetőségeit, és elsősorban arra irányult, hogy választ kapjunk, vajon napjainkban a pedagógusok számára mennyiben jelent örömforrást hivatásuk, milyen tényezők erősíthetik jóllétük élményét A munkahelyi elégedettség és boldogság külső (szociodemográfiaí jellemzők, munkc^eltételek sajátosságai) determinánsai mellett két protektiv faktor, az erények (Seligman, 2008) és a flow-képesség (Csíkszentmihályi, 1997) hatását elemezzük. Az ezredforduló markáns, bár nem előzmények nélküli hangsúlyátrendezödést hozott a pszichológiában a pozitív pszichológia megjelenésével. Az irányzat három alaptémaköreként a pozitív érzelmeket, az emberi erősségeket és a pozitív intézményeket nevezték meg {Seligman és Csíkszentmihályi, 2000). Lényegesnek találták, hogy választ adjanak az egyéni és az intézményi elégedettség, jóllét növelésének lehetőségeire. Az eltelt időszak alatt a kutatásoknak köszönhetően az eredeti elképzelés komplexebbé vált, Seligman (2011) önmagát is revideálta. A pozitív pszichológia fókuszpontjaként a jóllét egy összetettebb konstruktumát nevezte meg, melynek elemei: a pozitív érzelem, az elmélyülés, az értelem, a teljesítmény és a pozitív emberi kapcsolatok. Az erősségeink pedig ezeket a tényezőket támogatva segítenek a jóllét elérésében. A komplexitás igénye a jóllét feltételeinek elemzése során Seligmantól függetlenül is megfigyelhető, ma már az érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális dimenziókkal egyaránt foglalkoznak a kutatók (Oláh és Kapitány-Fövény, 2012). Vizsgálatunk a felvázolt tényezőkhöz kötődik, a pedagógusok körében a jóllétet fokozó hatások közül az erények és erősségek (Seligman, 2004), valamint a flow (Csik-szentmihályi, 1997), a boldogság és a munkahelyi elégedettség mértékét, illetve ezek kapcsolatát néztük meg. Érzelmi jóllét az iskolában A globális jóllét egyik dimenziója az érzelmi jóllét, melynek három pillére a pozitív érzelmek, a boldogság és az elégedettség (Oláh és Kapitány-Fövény, 2012). A pozitív érzelmek Barbara Frederickson (2004) „broaden and build" elmélete szerint kitágítják 3