Magiszter 2011. tavasz [antikvár]

Tavaszi számunk előzetese Szülők és pedagógusok számára egyaránt érdekes és fontos kérdésre keresi a választ tavaszi számunk Mtihelj rovatának indító tanulmánya: megélik-e és hol élhetik át a mai serdülők a tökéletes élményhez közeli állapotot - hol kerülhetnek „flow-csatornába" -, illet\^e hol vannak kitéve a szorongáshoz, apátiához közeli érzelmi állapotnak? Albert-Lőrincz Enikő és munkatársai a tanulók napi tevékenységbe való beleélését négy környezetben vizsgálták: az iskolában, a családban, baráti környezetben, illetve a szabadidős tevékenységek során. A szerzők kutatási eredményei nagyon kedveződen képet mutatnak a pedagógusokra és az iskolai munkára, környezetre nézve, és felhívják a figyelmünket -szülőkét, tanítókét, tanárokét egyaránt - arra a gyermekeket fenyegető valós veszélyre, hogy a negatív, kedveződen érzelmi tónusok állandósulhatnak, a fejlődő személyiség jellemzőjévé válhatnak. A szerzők nem állnak meg a tanulmány eredményeinek kiértékelésénél, javaslatokat fogalmaznak meg és modelleket mutatnak be a hatékony prevencióra vonatkozóan, javaslataik során pedig túllépik az iskola határait, a szülők, a család szerepére is ráirányítják az olvasó figyelmét. Unokája iskolai szorongásaiért aggódó nagyszülőként is ajánlom kedves olvasóink figyelmébe ezt az írást, bízva abban, hogy az ajánlott modellekkel az erdélyi iskolák diákjai számára is sikerül olyan oktatási környezetet teremteni, mely elősegíti az áramlatélményt, és rendszeressé teheti a személyiség fejlődéséhez oly szükséges örömér^^st. A rovat - és az előző, téli számunkban megkezdett írás - folytatásaként is a gyermek személyiségének fejlődését elősegítő örömforrásról olvashamnk: a játékról. Körmöczi Katalin az óvodapedagógusok számára foglalja össze mindazt, amit az óvodás gyermek játéktevékenységével kapcsolatban mdni kell a spontán játéktól a szándékos tanulásig. A tanulás során érzett öröm, az iskolai sikerek vagy az esedeges kudarcok alakítják ki a tanulók önértékelési rendszerét - azoknak az információknak az együttesét, ahogyan a serdülők a saját képességeikről, teljesítményeikről vélekednek -, ez pedig eldöntheti, hogy mennyi energiát fektetnek be egy-egy tevékenységbe, például a tanulásba - olvashatjuk Csibi Sándor és Csibi Mónika iskolapszichológusoknak a középiskolások körében végzett, az egészségmagatartással kapcsolatos tanulmányában. A nagyobb fokú önértékelés eredményezheti az élet későbbi szakaszában érzett elégedettséget, míg az alacsony önértékelés a depresszióhoz, a társas kapcsolatokban megnyilvánuló viselkedészavarokhoz vezethet. A vásárhelyi iskolapszichológusok kutatásuk eredményeit nem csak az iskolai egészségvédelemben tartják hasznosíthatónak, hanem az egészséges életre való nevelést célzó kutatások során is.