Magyar Pedagógia 1983/2. [antikvár]

Részlet: TANULMÁNYOK KOZMA TAMÁS ISKOLA ES VÁROSIASODÁS A társadalom strukturális átalakulásával együtt, annak eredményeképpen a társadalom területi elhelyezkedése, településviszonyai is megváltoznak. Ennek során növekszik a nagyvárosok agglomerációja; a középvárosok környéke szorosabban szerveződik össze a székhely-településsel, és városiasabbá válik; a kisvárosok és városiasodé települések körül pedig új mikrorégiók, ún. vonzáskörzetek alakulnak ki. A társadalmi átalakulásnak ezeket a területi vetületeit összefoglalóan urbanizációnak nevezik. A településtudomány művelői azokat a településeket nevezik városoknak, amelyek nemcsak a saját lakosságukat látják el, hanem szűkebb vagy tágabb környékük lakosságát is.1 Egy-egy város és vonzáskörzete ebben az értelemben egymást feltételezi: az urbanizáció folyamata a városok, városias települések és vidékeik minőségileg újfajta egybe-szerveződése. Magyarországon nincs még pontos képünk róla, hogy ezek a vonzáskörzetek mekkorák, milyen törvényszerűségek szerint alakulnak, hogyan befolyásolják ezt a folyamatot rövidebb-hosszabb távú érdekek. A településhálózat távlati fejlesztési koncepciójának készítői mintegy tíz évvel ezelőtt tettek először kísérletet arra, hogy Magyarországot ún. mikrorégiókra osszák, azaz objektív kritériumokat állapítsanak meg ahhoz, hogy városaink vonzáskörzete egyenként megrajzolható legyen, a szomszédos kisebb településeket pedig egy-egy vonzáskörzetbe be lehessen sorolni.2 Számosak azonban a fenntartások is. Mindenekelőtt azért, mert egyes szerepek lokalizálása nem jól vagy nem eléggé történt meg; a tervezők pusztán a fennálló helyzethez tartották magukat. Az államigazgatással kapcsolatos szociológiai kutatások pedig arra mutattak rá, hogy a szerepkör szerinti tagolódás milyen helyi és területi érdekeket erősít fel, és ezzel hogyan működik közre — a tervezők eredeti szándékától függetlenül — az érdekek közti versengésben.3 Az újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy egy-egy város vonzáskörzetét több szempontból többféleképpen lehetne lehatárolni.4 Lehet, hogy kereskedelmileg városi 1 Erdei Ferenc: Magyar város. Bp. 1940. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, 1964. 2Perczel Károly (szerk.): A területi fejlődés általános törvényszerűségeinek feltárása I—VII. Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, 1975. 3Szoboszlai György-Wiener György: A területi beosztás igazgatási alapjai. Államigazgatási Szervezési Intézet, 1980. "Az országos területrendezési terv koncepciója. Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, 1979. Beluszky Pál: A közigazgatási területi beosztás földrajzi-térszerkezeti alapjai. Államigazgatási Szervezési Intézet, 1980. 1* 111