Bővebb ismertető
Részlet:
ZIBOLEN ENDRE
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ A MAGYAR NEVELÉSTUDOMÁNYBAN
Neveléstudományunk jellegzetes vonása fejlődésének diszkontinuitása. Kármán Mórtól és Felméri Lajostól Imre Sándorig és Prohászka Lajosig minden számottevő elmélkedő külön-külön kapcsolódott korának egyik vagy másik reprezentatív irányzatához, és utódokat nem vagy csak elvétve nevelt. Eszmei hatású inkább csak egy-egy fiatalabb nemzedéktársukra sugárzott át, mint Kármánné Waldapfel Jánosra, Imréné Tettamanti Bélára. A felszabadulás után néhány évvel azután a tudománypolitika dogmatikus fordulata a múlttal összekötő, még meglévő szálakat is elszakította. Részben ezekről az előzményekből, részben közismert kedvezőtlen külső körülményekből ered pedagógiánk egyik - véleményem szerint következményeiben talán legsúlyosabb - fogyatkozása, hagyományos és új viszonyának rendezetlen volta.