Magyar Pedagógia 2015/1-4. [antikvár]

HALLÁSSÉRÜLT DIÁKOK IDEGEN NYELVVEL KAPCSOLATOS EGYÉNI VÁLTOZÓINAK VIZSGÁLATA Csizér Kata, Piniel Katalin és Kontráné Hegybíró Edit Eötvös Loránd Tudományegyetem Kutatócsoportunk évek óta foglalkozik a hallássérültek idegennyelv-tanulásának vizsgálatával. Feltáratlan területen járunk, hiszen a szurdopedagógia (hallássérültek pedagógiája) szakirodalma az idegennyelv-tanulásra nem terjed ki, és a nyelvelsajátítást kutató hazai és külföldi szakemberek érdeklődése csak elvétve irányul a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő idegennyelv-tanulókra (l. Domagala-Zysk, 2013; Janáková, 2008; Kellett Bidoli és Ochse, 2008; Kormos és Smith, 2012; Nijakowska, 2010). Ez igaz a szerteágazó motivációs vizsgálatokra is, melyek eredményei kevéssé általánosíthatók olyan csoportokra, melyek társadalmi, nyelvi és pedagógiai szempontból is jelentősen különböznek a többségi, halló társadalom tagjaitól. A siketek nyelvi és kulturális kisebbségnek tekintik magukat, de a kisebbségi nyelvet és kultúrát siket gyerekek többségének nem a szülei örökítik át, hiszen a legtöbb siket gyerek (90–95%) halló családba születik (vö. Hattyár, 2000). Ez a körülmény sajátos helyzetet teremt a nyelvi fejlődésükben, szocializációjukban és iskolai tanulmányaikban is, mely indokolja a megkülönböztetett kutatói figyelmet. Kutatták már a nyelvtanulási motivációt különböző társadalmi és nyelvi csoportok körében (vö. Dörnyei és Ushioda, 2009, 2011), de – tudomásunk szerint – sem külföldön, sem Magyarországon nem készült még siket és súlyosan nagyothalló diákokkal olyan felmérés, amely vizsgálná a nyelvtanulási motivációjukat és más, a nyelvtanulással kapcsolatos egyéni változóikat. Ez a fajta kutatás nemcsak hiánypótló, de szükséges is, mert az Országgyűlés által a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény (2009. évi CXXV. törvény) preambulumában deklarált „a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása érdekében” (1. o.) mindenképpen pontos tudással kell rendelkeznünk arról, milyen folyamatok befolyásolhatják a magyarországi siket diákok idegennyelv-tanulását. Az itt bemutatott kutatásunk nem előzmény nélküli. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával létrejött (NKTH B2 2006-0010) vizsgálatban siket és nagyothalló felnőttek idegennyelv-tanulással kapcsolatos vélekedéseit térképeztük fel kérdőíves módszerrel. Eredményeinkről korábban a Magyar Pedagógia folyóiratban is beszámoltunk (Csizér, Kontráné Hegybíró és Sáfár, 2008). Tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a siket és nagyothalló felnőttek tudatában vannak annak, hogy magyar és magyar jelnyelvi tudásuk mellett segíthetné az életben való előrejutásunkat az angol vagy más idegen nyelv ismerete.