kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. M. Piskalo - Módszertani Közlemények 1977. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/150/2174150.jpg "A. M. Piskalo - Módszertani Közlemények 1977. január-december [antikvár]")
Módszertani Közlemények 1977. január-december [antikvár]
A. M. Piskalo, Bakacsi Gézáné, Báron Lászlóné, Békésiné Fejes Katalin, Dobcsányi Ferencné, Dr. Bereczki Sándor, Dr. Gácsér József, Dr. Galicz Tiborné, Dr. Hoffmann Ottó, Dr. Kerékgyártó Imre, Dr. Laczó Katalin, Dr. Pereczki Sándor, Dr. Pleskó András, Dr. Reisz Béla, Dr. Sípos Sándorné, Dr. Szende Aladár, Dr. Szörényi Józsefné, Dr. Varga István, Dr. Veidner János, Dr. Waldman József, Dr. Zsolnai József, Dr. Zukovits Imre, G. P. Tyurina, Galicz Tiborné, Gyarmati Lajos, H. Tóth Erika, Horváth Dénes, Hudra András, Jágger László, Juhász Károly, K. V. Reginyina, Kelendi Gyuláné, Komornik Ferenc, Konrád Lászlóné, Koroknai Zsuzsa, Kovács István, Kovács Kálmán, Kovács Márta, L. I. Sirokova, L. K. Graugyina, L. P. Katalinszkaja, Lukács Tiborné, Miklósvári Sándor, Nótin Lajos, Nótin Lajosné, Pirisi Jánosné, Pollák Richárd, Pósa Lajos, Pusztai József, Rózner Katalin, Sütő Károlyné, Szabó Tibor, Szalóky Teréz, Szepes Lajos, Szilágyiné Hodosi Zsuzsanna, Szoboszlai Ferenc, Takács Julianna, Tarján László, Tóth Andrásné, V. A. Ickovics, Varga Attila, Zsiga Attila László, Zsolnai Józsefné
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Módszertani Közlemények 1977. január-december [antikvár]
Szerző:
A. M. Piskalo
,
Bakacsi Gézáné
,
Báron Lászlóné
,
Békésiné Fejes Katalin
,
Dobcsányi Ferencné
,
Dr. Bereczki Sándor
,
Dr. Gácsér József
,
Dr. Galicz Tiborné
,
Dr. Hoffmann Ottó
,
Dr. Kerékgyártó Imre
,
Dr. Laczó Katalin
,
Dr. Pereczki Sándor
,
Dr. Pleskó András
,
Dr. Reisz Béla
,
Dr. Sípos Sándorné
,
Dr. Szende Aladár
,
Dr. Szörényi Józsefné
,
Dr. Varga István
,
Dr. Veidner János
,
Dr. Waldman József
,
Dr. Zsolnai József
,
Dr. Zukovits Imre
,
G. P. Tyurina
,
Galicz Tiborné
,
Gyarmati Lajos
,
H. Tóth Erika
,
Horváth Dénes
,
Hudra András
,
Jágger László
,
Juhász Károly
,
K. V. Reginyina
,
Kelendi Gyuláné
,
Komornik Ferenc
,
Konrád Lászlóné
,
Koroknai Zsuzsa
,
Kovács István
,
Kovács Kálmán
,
Kovács Márta
,
L. I. Sirokova
,
L. K. Graugyina
,
L. P. Katalinszkaja
,
Lukács Tiborné
,
Miklósvári Sándor
,
Nótin Lajos
,
Nótin Lajosné
,
Pirisi Jánosné
,
Pollák Richárd
,
Pósa Lajos
,
Pusztai József
,
Rózner Katalin
,
Sütő Károlyné
,
Szabó Tibor
,
Szalóky Teréz
,
Szepes Lajos
,
Szilágyiné Hodosi Zsuzsanna
,
Szoboszlai Ferenc
,
Takács Julianna
,
Tarján László
,
Tóth Andrásné
,
V. A. Ickovics
,
Varga Attila
,
Zsiga Attila László
Zsolnai Józsefné
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............