Módszertani Lapok - Ének-zene 1997. május [antikvár]

Részlet: A Liszt-kutató Bárdos * Az "Új Ember" legfrissebb, 1996. november 17-i számában Tóth Sándor "Emlékképek" c. írásában névadónk és Rajeczky Benjámin alakját idézi. Így ír: "Bárdos Lajos tíz éve ment el. November 16-án, amikor "megtalált" kedves művét, az Alexius-oratóriumot még nem tűzték műsorra a Rezső-téri templomban. Májusban még találkoztunk az óbudai Zichy-kastélyban. Bárdos tanár urat ünnepeltük. (...) Vártam, erre a mostani évre talán megjelenik egy Bárdos-monográfia vagy valami más. Eddig nem találkoztam ilyesmivel. Maradjon - részemről, részünkről - egy szál virág és egy gyertya, amely sokkal többet jelenthet - csöndes fohásszal- odaátra. Amint ő is: hiszünk az örök életben..." A személyes hangú, őszinte sorokat két helyen kell kiigazítanunk: November 16-án - éppen ma tíz éve- még az élők közé tartozott: csak 18-án hunyt el, akire emlékezünk. Az Zichy-kastélyban tartotta élete utolsó előadását "Liszt Ferenc négy arca" címmel a nagy romantikus, a nép hangját meghalló, az európai zene múltját felfedező és a jövő zenészeként Bartókot és Kodályt megjósoló óriásról.