kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bajkó Mátyás - Olvasó nép 1989/4. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/859/4900859.jpg "Bajkó Mátyás - Olvasó nép 1989/4. [antikvár]")
Olvasó nép 1989/4. [antikvár]
Bajkó Mátyás, Benke László, Borsos Béla, Czakó Sándor, Demény Pál, Fazekas János, Görömbei András, John Gunther, Karácsonyi István, Koppány Zsolt, Krausz Tivadar, Molnár Aurél, Móricz Zsigmond, Petővári Gyula, Polónyi Péter, Rózsás János, Sámathy Tamás, Scheffer Lívia, Slezsák Imre, Szekér Endre, Tóbiás Áron, Várkonyi Endre
Tizenegy évfolyam, 42 szám
1979-ben indult az OLVASÓ NÉP folyóirat, annak a sürgető kívánságnak téve eleget, hogy az akkor már évtizede működő Olvasó népért mozgalomnak legyen központi krónikása. Köztudott volt akkoriban Magyarországon - éppen az olvasómozgalom „mozgatói" tették ezt közhírré, hogy a nép, az emberek százezrei, milliói nem olvasnak. Statisztika is készült erről (persze csupán alapos becslések igénybevételével, amit könyvtárosok, népművelők, szociológusok, pszichológusok,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1380 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Tizenegy évfolyam, 42 szám
1979-ben indult az OLVASÓ NÉP folyóirat, annak a sürgető kívánságnak téve eleget, hogy az akkor már évtizede működő Olvasó népért mozgalomnak legyen központi krónikása. Köztudott volt akkoriban Magyarországon - éppen az olvasómozgalom „mozgatói" tették ezt közhírré, hogy a nép, az emberek százezrei, milliói nem olvasnak. Statisztika is készült erről (persze csupán alapos becslések igénybevételével, amit könyvtárosok, népművelők, szociológusok, pszichológusok, politológusok készítettek): a lakosság, a felnőtt emberek fele egyáltalán nem olvas, negyede csak éppenhogy, mondjuk újságot vagy brosúraféleséget olvas, s csupán a fennmaradó egynegyed tekinthető úgy-ahogyan olvasó népnek. Vagyis az utóbbi tekintélyes része elolvas évente egy vagy két könyvet - s így csekély százalék tekinthető igazán olvasónak... (Készült a 60-70-es évek fordulóján egy másik nézőpontú, de már valós adatokra épülő statisztika is: az ún. magyar és más nemzetbeli művészfilmek látogatóinak száma 400 ezer...) Beszélhetünk-e ennyi (azaz 400 vagy legfeljebb 500 ezres összességű) betű-hű olvasóról? Nem lehet tudni. Azt azonban igen, hogy például a legnépszerűbb családi képes hetilap, a Nők Lapja példányszámban megközelítette az egymilliót! S az utóbbi években a rádió, s még inkább a televízió átvette a betűkultúrák szerepét! Ilyen körülmények között az OLVASÓ NÉP, a folyóirat, a tájékozódás és a tájékoztatás szerepét vállalta - nemcsak az irodalom (az „olvasó nép" szerepkörében), de a képzőművészetek, kisebb részben a zenekultúra, de mindenképpen a tömegkommunikációs gépkultúrák (tévé, rádió, film) tekintetében. Eddig megjelent 11 évfolyamának 42 számában mintegy 6700 oldalon közölt több mint 1000 cikket, 1500 illusztrációs anyagot (grafika, sokszorosított műfajok), s rovataiban (Művelődő közösségek nyomában; író és olvasó; Kortársaink; Irodalmi társaságok; Olvasótáborok és rendhagyó irodalomórák; Megmentett hangszalagok; Szélrózsa - határon túli magyar irodalom; Történelmi lecke; Könyvek között stb.) igyekezett a szellem és művelődés szinte teljes színképére figyelemmel lenni. Ennyi történt eddig - s most, hogy változás következik be Magyarországon, nem tudhatjuk: régi folyamatosságunkat fenntarthatjuk-e? Az OLVASÓ NÉP búcsúzik olvasóitól. Ide írjuk, megismételjük Németh László vallomását, amit az 1932-ben induló, egyszemélyes TANÚ folyóiratának jelszavául megfogalmazott (ezt már 25., jubileumi OLVASÓ NÉP-számunk vezércikkében is idéztük): AZ ÍRÁS-ERKÖLCS.
Termékadatok
Cím: Olvasó nép 1989/4. [antikvár]
Szerző:
Bajkó Mátyás
,
Benke László
,
Borsos Béla
,
Czakó Sándor
,
Demény Pál
,
Fazekas János
,
Görömbei András
,
John Gunther
,
Karácsonyi István
,
Koppány Zsolt
,
Krausz Tivadar
,
Molnár Aurél
,
Móricz Zsigmond
,
Petővári Gyula
,
Polónyi Péter
,
Rózsás János
,
Sámathy Tamás
,
Scheffer Lívia
,
Slezsák Imre
,
Szekér Endre
,
Tóbiás Áron
Várkonyi Endre
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 230 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............